Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: Teológiai irányzatok az Egyházban
KRÁNITZ MIHÁLY Teológiai irányzatok az Egyházban nyi társadalomból.54 Az Urbinói Egyetem történészprofesszora, Stefano Pivato (1950—) a XX. századot „a zaj évszázadának” nevezi, kijelentve, hogy szinte csak csodával határos módon tudtuk túlélni.55 A keresztény kinyilatkoztatásban az Atya szava (verbum) egyúttal az örök Ige születése, aki kinyilatkoztatja az Atyát (Jn 1,18). A XX. században az Isten hallgatásáról értekező teológusok fogalmazták meg az „Isten halála’ -gondolatot a nyugati és modern országokban megszűnő vallásosság következtében, és kiáltottak fel az istenhiányban, és képviselték a „teológiai csöndet”.56 A kérdés napjainkban is fennáll: Hogyan tudunk Istenről beszélni, amikor a legbiztosabb alapok inognak meg még a teológia világában is. Egy új fundamentáhs teológiának kell megadni a lehetőséget, hogy az Istenről való beszédben a csöndnek is legyen helye.57 Annak a teológiának, amely Istenről akar szólni, ott a csöndnek és a csönd teológiájának is teret kell biztosítani. Az evangélikus Dietrich Bonhoeffer (1906—1945) saját drámai tapasztalatában szembesül Isten csöndjével, és megfogalmazza: „Isten színe előtt és vele együtt élünk Isten nélkül.”58 Bonhoeffer ellentmondásos nyelvezete egy olyan olvasási kulcsot ad a kezünkbe, melyet a történelem további évtizedei már valóságként állítanak.59 BEFEJEZÉS A teológiák sokfélesége szükséges és jogos. Ez voltaképpen az isteni igazság gazdagságának köszönhető, s ez a sokféleség valójában az egyház katohcitását tükrözi, és azt a szándékot, hogy Krisztus evangéliumát mindenhol és minden körülmény között hirdesse az embereknek. Ugyanakkor különbség van a teológia törvényes pluralizmusa, valamint a relativizmus, a heterodoxia vagy az eretnekség között. A pluralizmus is szétesést eredményezhet, ha nincs meg a teológiák közötti párbeszéd. A „teológia” egyes számban az igazság közös keresésére vonatkozik, Krisztus testének közös szolgálatára és az egyetlen Isten közös imádására.60 Ennek a szempontnak valamennyi kutatási irányban jelen kell lennie, mert e nélkül már nem nevezhető teológiának. 54 Sím, S., Manifesto for Silence. Confronting the Politics and Culture of Noise, Edinburgh University Press, Edinburgh 2007. Az elméleti kritikus tudós a szellem valóságát vizsgálja a globalizáció, a posztmodernizmus, a posztstrukturalizmus, a posztmarxizmus, a kultúraelmélet és a kritikaelmélet összefüggésében. Egy korábbi könyve: Empires of Belief: Why We Need More Scepticism and Doubt in the Twenty-First Century, Edinburgh University Press, Edinburgh 2006. 55 Pivato, S., II secolo del rumore. IIpaesaggio sonoro del novecento, II Mulino, Bologna 2011. 56 Vo. McGrath, A., Az ateizmus alkonya. A hitetlenség térhódítása és hanyatlása a modem világban, SZÍT, Budapest 2008. 57 Vö. Ambrosio, A., Plaidoyerpour une théologie du silence, in Nouvelle Revue Théologique (Janvier-Mars 2015), 96. 58 Bonhoeffer, D., Widerstand und Ergebung. Briefe und Aufzeichnungen aus der Haft, Werke .8, C. Kaiser, Berlin 1998. 59 Bonhoeffer teológiájáról lásd Ambrosio, A., Plaidoyer pour une théologie du silence, 96, 10. lábjegyzet: Muers, R., Keeping God’s Silence: Towards a Theological Ethics of Communication, Blackwell, Malden 2004; Feil, E., The Theo- logy of Dietrich Bonhoeffer, Fortress, Philadelphia 1985; Lange, F. de, Waiting for the Word. Dietrich Bonhoeffer on Speaking about God, Eerdmans, Grand Rapits 2000. Éppen Bonhoeffer tapasztalatával kiegészülve fogalmazódhat meg napjainkban a keresztények üldözésével megjelenő új irány a „vértanúság teológiája”. Vö. SlEBENROCK, R. A., Es gibt keine grössere Liebe... Qoh 15,13). Die christliche Theologie des Martyriums..., in Theologische-Praktische Quartalschrift (2/2015), 144—152. 60 Nemzetközi Teológiai Bizottság, A teológia ma, 77-80. Erről még lásd: Nemzetközi Teológiai Bizottság, L’unitá dellafede e ilpluralismo teologico (1972). 50
