Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: Teológiai irányzatok az Egyházban
Teológiai irányzatok az Egyházban KRANITZ MIHÁLY hogy újra hangsúlyozzuk az ember teljes felszabadítása hiteles teológiájának pozitív értékeit.”34 Már a II. Vatikáni Zsinat a teológia reformjaként az ekkléziológia új megfogalmazásában az egyházat „Isten népe”-ként határozta meg, mely a világi hívők szerepét is hangsúlyozta.35 A feminista teológiánál nem csak arról van szó, hogy egyszerűen nők vagy női módon művelik a teológiát. Az alapminősítés nem egyszerűen a nemek kérdése, mivel minden megkeresztelt, legyen az férfi vagy nő, s aki a hitéről gondolkodik, a teológus cselekedeteit végzi. Az egyházdoktorok között ott találjuk Avilai Szent Terézt (1970-től) és Lisieux-i Szent Terézt (1997-től) is. Az Egyházi törvénykönyv kimondja: ahhoz, „hogy a világiak a keresztény tanítás szerint élhessenek, s azt maguk is hirdetni és szükség esetén védelmezm is tudják, továbbá hogy kivehessék részüket az apostoli tevékenységből, kötelesek és jogosultak ennek a tanításnak a képességeikhez és helyzetükhöz mért megismerésére”.36 Korunkban már semmi nem akadályozza meg a nőket, hogy teológiát tanuljanak, és semmi nem tiltja, hogy a teológushivatást elsajátítsák. Amikor feminista teológiáról beszélünk, akkor ez a teológia gyakorlásának sajátos módját jelöli, mellyel nem szükségszerűen azonosulnak a női teológusok. Itt egy olyan kontextuáhs teológiai kezdeményezésről van szó, melyet a felszabadulás vágya sugall, figyelembe véve főleg a nők tapasztalatát. Gyökerei a XIX. századra és a XX. század elejére nyúlnak vissza, ám a feminista teológia csak a II. Vatikáni Zsinat után jelenik meg, és indul fejlődésnek, főként az Egyesült Államokban. A három, kronológiailag és logikailag is a feminista teológiára jellemző szempont: a múlt kritikája, a nők elveszett történetének a felfedezése s végül a nőkkel kapcsolatos keresztény kategóriák újragondolása. Ez a széles kör az istentan, Krisztus és az egyház értelmezésére is kiteljed. A feminista teológia a biblikus és keresztény hagyomány alapvető és felszabadító témáit a nők tapasztalatához köti a jelen kor társadalmában.37 Az ökumenikus teológia a II. Vatikáni Zsinat újdonsága. A korábbi időszakban előfordult, hogy katolikusok úgy gondolkodtak, mintha az egyházukon kívül más keresztény felfogás nem is létezne. Éppen az ötven évvel ezelőtt befejeződött zsinat a tanúja annak, hogy a katolikus egyház látható határain kívül is megtalálhatók a hit, a remény és a szeretet, valamint „a Szentlélek többi benső ajándéka és az egyházat felépítő alkotó34II. JÄNOS PÄL pápa, Centesimus annus 26 (körlevél, 1991), in Az egyház társadalmi tanítása, SZÍT, Budapest 1993, 554. A nők szerepéről az egyházban és a világban lásd Mario Agnes (újságíró, az Osservatore Romano korábbi fő- szerkesztője) összeállítását: H mob della donna nella chiesa e nel mondo, Cittá dei Vaticano 2004, 51—61 (L’apporto del femminile nella vita della chiesa). 35 Vö. GUGGENHEIM, A., „Ils seront ses peuples... ” (AP 21,3). Redécouvrir la théologie du peuple de Dieu, in Nouvelle Revue Théologique (Avril—Juin 2015), 221—237. (III. Peuple de Dieu et Église: vers quelleprogrés théologique?, 229—); Salis, M. de, La ricezione postconciliare della Lumen gentium: piste per superare l’impasse, in Lateranum (2014/ LXXX/3), 595-611. Miguel de Salis (1968-) a római Santa Croce Pápai Egyetem professzora még kifejti, hogy szükséges a párbeszéd az ekkléziológia és a spirituális teológia között. Az „Isten népe témakör teljes körű bemutatását lásd: VlTALI, D., Popolo di Dió, Cittadella Editrice, Assisi 2013. 36 Egyházi törvénykönyv, 229. kán. (ford. Erdő, P.), SZÍT, Budapest 1997, 231. 37 CARR, A. E., La femme dans l’Église. Tradition chrétienne et théologie fiministe, Cerf, Paris 1993, 19-20; vö. Anne E. Carr (1934—2008) amerikai feminista teológusnak, a Sisters of Charity of the Blessed Virgin Mary közösség tagjának szócikkét A fundamentális teológia szótárában: LATOURELLE, R.—FlSlCHELLA, R., Dizionario di teológia fundamentale, Cittadella Editrice, Assisi 1990, 434—438 (art. Femminismo). 47
