Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 3-4. szám - MEGEMLÉKEZÉS / SZÁZ ÉVE SZÜLETTEK: ALSZEGHY ZOLTÁN ÉS GÁL FERENC - Zimányi Ágnes - Kránitz Mihály: Megemlékezés Gál Ferencről
Száz éve születtek: Alszeghy Zoltán és Gál Ferenc MEGEMLÉKEZÉS a részét, hiszen később éppen az ő sajátos profilja lett az igehirdető papságnak a képzése, formálása, alakítása. Emellett elmélyült a teológia keretében is, így 1954-1959 között Egerben tanított. Elkészítette az újszövetségi Szentírás exegézisét tartalmazó jegyzetét, amely nagyon nagy segítség volt a papnövendékek számára, de eljutott a lelkipásztorkodó papság kezébe is, ugyanis stencilezett, hártyavékony lapokon másolták és terjesztették ezt. ZiMÁNYi ÁGNES: Gál Ferenc professzor Budapestre került a Hittudományi Akadémiára. Ez mikor történt? ■ KráNITZ Mihály: 1959-ben kapta ezt a meghívást. Ezen a tanszéken olyan nagynevű teológusok is oktattak, mint Prohászka Ottokár vagy Schütz Antal. Az ő örökükbe lépett. Ez egy nagyon izgalmas időszak volt, mert XXIII. János pápa trónra lépésével egy új szellem indult el a katolikus egyházban. O hirdette meg a II. Vatikáni Zsinatot, majd VI. Pál pápa le is vezette azt. Tehát Gál Ferenc professzori munkájának és időszakának első része erre a reform korszakra esik, amikor úgy érezte, hogy a zsinat tanítását fel- készültségéből fakadóan tovább kell adnia a magyar lelkipásztorkodó papságnak is. Valójában az a több évtized, amelyet a dogmatika tanszéken teológusként eltöltött, az egész magyar egyház javát szolgálta. A dogmatika és a teológia területén évtizedekre meghatározó volt az egyénisége. Tulajdonképpen a magyar teológiai irodalom megjelenése is Gál Ferenc nevéhez kötődik. Akkoriban katolikus munka vagy7 könyv csak cenzúra után jelenhetett meg, de mivel Gál professzor úr írásai nem érintették a közéletet, ezért ő kiadhatta tanulmányait. Ismert munkája, amelyet még egri tanárként írt A katolikus hitrendszer címmel, fejti ki igazából a teológia jelentőségét. Ebben a műben, bár Gál Ferenc még követi a korábbi skolasztikus és hagyományos teológiát, csírájában megtapasztalható mindaz, ami akár a II. Vatikáni Zsinaton a kinyilatkoztatással kapcsolatos megújulás volt. Később, 1960-ban nyomtatásban megjelent a Katolikus hittételek című dogmatika- könyve. Ez végül is azért jelenhetett meg, ahogy említettem, mert senkit nem támadott, senki ellen nem védekezett, hanem a hitigazságokat pozitívan tudta bemutatni. Az Idő az örökkévalóságban című műve 1963-ban jelent meg. Gyakorlatilag ezzel kezdte el bemutatni a rendszeres teológia egyes részeit, és válaszokat is adott a keresztény világnézet alapján azokra a kérdésekre, amelyek mindig is foglalkoztatták az embereket, például a teremtés, az evolúció, a csoda vagy az ember hivatása. 1967-ben adta ki Az üdvtörténet misztériumai című kötetet, amely már a II. Vatikáni Zsinatot követően egy megújult teológiát tükröz. A kötet végén szól a zsinati szellemről, és kifejti, hogy milyen örömmel töltötte el őt, hogy a II. Vatikáni Zsinaton a Szentírást mintegy trónra emelték, megkoronázták, felemelték és végighordozták a zsinati atyák között, amely azt jelentette, hogy minden gondolkodás az egyházról, az egyház és a teológia megújulásáról csakis az Isten szava, a Biblia alapján lehetséges. 1968-ban jelent meg A zsinat és a koiforduló című műve. Ez ismét bevezet bennünket a zsinat gondolkodásába, hiszen a tényleges zsinati dokumentumok lefordítása magyar nyelvre 1975-ben vált lehetségessé, tehát a zsinati tanítás egy kicsit megkésve, majdnem tíz évvel később jutott el Magyarországra és az akkon papsághoz. ZiMÁNYi ÁGNES: Gál Ferenc a dogmatikát üdvtörténeti módon dolgozta fel. Ez valójában mit jelent? Milyen megközelítést? Kránitz Mihály: A dogmatikát, tehát a teológia legkimagaslóbb tárgyát többféleképpen lehet megközelíteni, akár filozófiai szempontból, ahogy ezt tette nagyrészt a sko233
