Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)

2015 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A vegyes házasságokra vonatkozó latin egyházfegyelem a kánonjogi források tükrében

SZUROMI SZABOLCS ANZELM O.Praem.

A vegyes házasságokra vonatkozó latin egyházfegyelem a kánonjogi források tükrében*

I. Az ÓKORI FORRÁSOKTÓL AZ ÉRETT KÖZÉPKOR FEGYELMI HAGYOMÁNYÁIG; II. A TRENtói Zsinat és az egyfíáz legfőbb hatóságának azt követő rendelkezései; III. A vegyes HÁZASSÁGOKRA VONATKOZÓ LATIN FEGYELEM A KODIFIKÁLT KÁNONJOGBAN; ÖSZ- SZEGZÉS

„Matrimonium inter duas personas baptizatas, quarum altera sit in Ecclesia catholica baptizata vel in eandem post baptismum recepta A vegyes házasság alatt tehát- követve a klasszikus kánonjogi terminológiát - a „matrimonium mixtum”-ot értjük2, amelyben mindkét házasfél keresztény, de csak az egyikük keresztsége történt a katolikus egyházban, ill. más keresztény közösségben érvényesen kiszolgáltatott keresztség után a katolikus egyházba felvették (vö. 1124. kán.; vö. MP, Omnium in mentem, 2009. X. 26: AAS 102, 2010, 8—10, art. 5).3 Azaz a vegyes házasság kifejezés nem gyűjtő fogalma a „mixta religio” és a „disparitas cultus” kategóriának4, hanem a kánonjogi hagyományt követve a „mixta religio” alá tartozó esetekre vonatkozik.5 Ugyanakkor ismert ennek a világos terminológiának a nem teljesen következetes alkalmazása a 20. század ötveneshatvanas éveiben, amit jól mutat a Lexikon für Theologie und Kirche Josef Höfer és Karl Rahner által szerkesztett második kiadásának definíciója 1962-ből, Joseph Wenner tollából.6 A kifejezésnek erre a nem konzekvens alkalmazására Urbano Navarette (42010) is

* Készült Rómában a Collegio S. Norbertéban, az Universidad San Dámaso Kánonjogi Karán (Madrid) és a British Libraryben (London) az OTKA K 106300 és a KAP-3.6-14/003 projekt keretében. Elhangzott a Magyar Kánonjogi Társaság 2015. május 12-i konferenciáján (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest).

’ CIC Can. 1124.

2 Codice di diritto canonico commentato (a cura della Redazione di Quademi di diritto ecclesiale), Milano 20013, 905. A vegyes házasságok kérdéskörének általános összefoglalását ld. Grocholewski, ZI matrimoni misti, in Matrimonio canonico fra tradizione e rinovamento, Bologna 1991. Erdő, E., A vegyes házasságok szabályozása a mai latin egyházjogban, in Studia Universitatis Babes-Bolyai, Theologia Catholica Latina 45/1 (2000) 111—118.

5 Chiapetta, L., II Codice di diritto canonico. Comento guiridico-pastorale (a cura di Cartozzella, F.—Catte, A.-Izzi, C.-Sabbarese, L.), Bologna 2011, 398, n. 4138. Erdő, P., Egyházjog (Szent István Kézikönyvek 7), Budapest 20145, 583.

4 CAPPELLO, F. M., Tractatus canonico — moralis de sacramentis, V: De matrimonio, Romae 1950,312.

s Részletesen vö. Erdő, P., I matrimoni misti nella loro evoluzione storica, in I matrimoni misti (Studi Giuridici XLVII), Cittá dei Vaticano 1998, 11-22.

6 Wenner, J., Mischehe I, in Lexikon für Theologie und Kirche (Hrsg. Höfer, J.-Rahner, K.), Freiburg im Breisgau VII. 1962, 437-440.

211