Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)

2015 / 3-4. szám - Perendy László: Egyházüldözés a III. század közepén Cyprianus levelezésének tükrében

PERENDY LÁSZLÓ

Egyházüldözés a III. század közepén Cyprianus levelezésének tükrében

dobja magát önként a pogányok elé. Mert ha letartóztatják és előállítják, akkor kell csak beszélnie, hiszen abban az órában fog megszólalni benne Isten; O azt akarja, hogy hitvallást tegyünk, nem azt, hogy bejelentést. Hogy egyéb tekintetben miként kell viselkednünk, mielőtt Isten nevének megvallásáért ítéletet hoz felettem a proconsul, azt Isten segedelmével rövidesen eldöntjük. Az Úr Jézus adja, kedves testvérek, hogy egészen megmaradjatok az O egyházában, és őrizzen meg titeket.”42

így végződik Cypnanus utolsó levele. Kívánsága rövidesen teljesült: szeptember 13-án Karthágóban tartóztatták le, 14-én pedig a proconsul kihallgatta, majd halálra ítélte. Karthágó lakóinak kíséretében vonult a városon kívüli vesztőhelyre, ahol hívei szeme láttára fejezték le.43

42 Ep. 81, l.

43 Mártíraktájának magyar fordítása: PONTIUS DIAKÓNUS, Szent Cyprianus élete és szenvedése (ford. Vanyó László), in A III-IV. század szentjei (Ókeresztény Örökségünk), Budapest 1999, 13-37. E mártíraktának egy másik afrikai szenvedéstörténettel való kapcsolatáról lásd Áronén, J., Indebtedness to Passio Perpetuae in Pontius’ Vita Cypriani, in Vigiliae Christianae 38 (1984) 67—76.

202