Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 3-4. szám - Laurinyecz Mihály: A megtérés közösségi formái Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli buzdításában
7.3. A szociológia megtérése „Manapság »diagnosztikai túltengésről« beszélnek, melyet nem mindig kísérnek valóban alkalmazható megoldási javaslatok. Másrészt nem volna elegendő egy tisztán szociológiai körültekintés sem, mely azzal az igénnyel lépne fel, hogy a maga — elméletileg semleges és elfogulatlan - módszerével átfogja az egész valóságot.”61 Ez azt jelenti, hogy korunk elemzése legyen éber az idők jeleire, fogalmazzon meg összefüggéseket, következtetéseket, ne csupán megállapításokat tegyen. Olyan „információs társadalomban élünk, mely minden megkülönböztetés nélkül adatokkal halmoz el, mindenkit ugyanazon a szinten, s ennek eredményeként abban a pillanatban, amikor erkölcsi kérdések vetődnek fel, félelmetesen felszínessé tesz. Következésképpen olyan nevelésre van szükség, mely megtanít a kntikus gondolkodásra, és felkínálja az értékekben való érlelődés folyamatát.”62 LAURINYECZ MIHÁLY A megtérés közösségi formái Ferenc pápa Evangelii Gaudium című apostoli buzdításában 7. 4. A gazdasági és a pénzügyi világ A gazdaság ne legyen kirekesztő vagy7 pazarló.63 A pénz szolgáljon, és ne az kormányozzon!64 Sajnos a gazdaság pusztán magának az etikának a szem előtt tartása elől is menekül, mivel az viszonylagosság teszi a pénzt és a hatalmat.65 „A gazdaság és a pénzügy téljen vissza az etikához az ember érdekében.”66 7.5. Az egyház nélküli spiritualitás megtérése Ez a spiritualitás a „»jóléti spiritualitás« különböző formái, a testvéri elkötelezettségek nélküli »bővelkedés teológiája« vagy az arctalan szubjektív tapasztalatok” világa, „mely nem más, mint egyfajta önközpontúság”.67 Ezzel szemben „mi, keresztények hangsúlyozzuk a mások elismerésére, a sebek gyógyítására, a hidak építésére, a kapcsolatok kialakítására és az »egymás terhének hordozásában« (Gál 6,2) való segítségre vonatkozó javaslatunkat”.68 A lelkiség ezen formája megnyilvánul a „hamis autonómiában, mely kizáija Istent, és a vallásosságban sem lát egyebet, mint a spirituális fogyasztói szemlélet egy formáját, amely beteges önzéséből fakad”.69 61 EG 50. 62 EG 64. 63 EG 53. 64 EG 57. 65 Vő. EG 57. 66 EG 58. 67 EG 90. 68 EG 67. 69 EG 89. 188
