Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: Az irgalmasság témája a Rendkívüli Szentévben
Az irgalmasság témája a Rendkívüli Szentévben KRÁNITZ MIHÁLY AZ IRGALMASSÁG MEGHATÁROZÁSA Ferenc pápa Az irgalmasság arca kezdetű bullában négy megfogalmazást ad az irgalmasságról. Irgalmasság: a szó, amely kinyilatkoztatja a Szentháromság misztériumát. Irgalmasság: a végső és legnagyobb tett, amellyel Isten elénk siet. Irgalmasság: az alapvető törvény, amely minden ember szívében ott lakik, aki őszintén tekint a testvérre, akivel az élet útján találkozik. Irgalmasság: az út, amely egyesíti Istent és az embert, mert kitárja a szívét arra a reményre, hogy bűneink korlátái ellenére mindenkor szeretnek bennünket.9 Az irgalmasság a mi részünkről, ahogyan ezt Jézus megmutatta, a compassio, ami azt jelenti, hogy az együtt szenvedés által megsebesítve leszünk képesek életet adni. Ez az együttérzés vagy együtt szenvedés nem pusztán az érzelmekre vonatkozik, mert annak nincs igazán ereje. A compassioból elsősorban a szenvedést kell kihallanunk, amely ténylegesen azt jelenti, hogy egy fennálló igazságtalan állapotot kell elviselnünk, mely a világ bármely pontján felismerhető, és amely az igazság után kiált. Az egyháznak, amely az irgalmasságot hirdeti, elsősorban egy olyan egyháznak kell lennie, amely meglátja, meghallja, meghallgatja és felemeli a sebesültet, a szenvedőt, akivel együtt érez, és akivel együtt szenved. Az irgalmasságban azt a magatartást kell látnunk, amelyet Jézus elvár az egyházától. O ugyanis a kereszten életét adta értünk. Ha magyarázkodnunk kell, az már a tett halála. Természetesen szabad akaratunkban áll azt mondani, hogy ez minket nem érint, ez ránk nem vonatkozik. De az üdvösség történetét akkor nem mi íijuk, kívül állunk az eseményeken. Talán nem véletlen az a prófétai hang, amely ma az egyházból megszólal, s amelyet Ferenc pápa képvisel, s ez a szegények melletti kiállás hangja. Beszélhetünk a compassioról, de az még nem lesz együtt szenvedés. Ha azonban valamit vállalunk a szegényekért, a betegekért, a céltalanul élőkért, a kitaszítottakért, a menekülőkért, a vándorlókért, akkor talán hitelesebb lesz mindaz, amit képviselünk. Az irgalmasság arcával az Isten Szívét is meg tudjuk mutatni, melynek dobbanása éppen a szegényekért történik: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa." (Mt 5,3) Ha így az Atyát képviselő Jézus nyomában járunk, akkor tanításából kiindulva, ahogy erre Ferenc pápa az Evangeliigaudiumbzn is utalt, a gyakorlatba tudjuk átültetni az evangéliumot.10 AZ IRGALOM ÉS AZ IGAZSÁG KAPCSOLATA Az evangélium példabeszédei és történetei ténylegesen gyógyító szavak, melyek megmutatják a jó lehetséges útjait (az elveszett juh, az elgurult drachma, a tékozló fiú), és Isten országának elérkezését hirdetik meg, és egy új igazság megjelenését. Az evangéliumi példabeszédek egy további lépésre is ösztönöznek tehát, melyet az irgalmasság hirdetésének meg kell tennie, ez pedig nem más, mint az irgalom és az igazság között lévő kapcsolat új módon való értelmezése.11 Az igazságot általában úgy értelmezik, hogy „add meg mindenkinek, ami az övé . Ez, úgy tűnik, szemben áll azzal az irgalommal, mely túllépi a jogi kereteket. Az irgalom 9 Ferenc pápa, Misericordiae vultus, 2, SZÍT, Budapest 2015, 5-6. 10 Ferenc pápa, Evangelii gaudium, 233. 11 Brena, G. L., Misericordia e veritá, in La Civiltä Cattolica (30 maggio 2015), 329-338. 175
