Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 3-4. szám - Erdő Péter: A hívők nyelvének ismerete mint a plébánosi kinevezés feltétele - Az egyházfegyelem fejlődése III. Ince korától a Trentói Zsinatig
nyelvét, vagy ha azon a helyen több nyelv /használatos/, azok valamelyikét, egyébként a kegy érvénytelen lesz”.77 Noha az a kézirat, amely ezt a változatot tartalmazza, „egyike a legpontosabbaknak”,78 a többi kódex a rövidebb formát közli. Ottenthal szövegkiadása is az utóbbit fogadja el eredetinek. A hosszabb variáns mégis jelentősnek tűnik a későbbi, főként francia magyarázatok tükrében. IV. Sixtus megismétli mind a plébánosoktól a helyi nyelv tudását követelő szabályt,79 mind azt az előírást, amely a külföldi javadalmasoktól annak a nyelvnek az ismeretét kívánja, amelyet „az emberek ott általában beszélnek”.80 VIII. Ince 19. regulája lényegében változatlanul újítja meg a plébános nyelvtudásáról szóló intézkedést, de a szabálynak adott cím (summarium) már nem a templom helyének, hanem az országnak a nyelvéről beszél.81 ERDŐ PÉTER A hívők nyelvének Ismerete mint a plébánosl kinevezés feltétele 6. A KANCELLÁRIA SZABÁLYAINAK MAGYARÁZATAI A Kancelláriai szabályokat a megszilárdulásukat követő évszázadok kánonjogászai bőségesen kommentálták82. Ezek közül a magyarázatok közül háromra térünk ki, melyek különösen jelentősek témánk szempontjából: Alfonsus de Soto nagy kuriális tapasztalatra támaszkodó, kritikus hangú glosszájára, mely a Kancellária szabályainak legrégebbi részletes magyarázata (legalább részben 1484 és 1486 közt íródott),83 a kuriális tisztségviselő, majd püspök Luis Gómez (1484—1543) magas színvonalú művére84 és a sok tekintetben vele ellentétes nézetet képviselő, gallikán szemléletű Pierre Rebuffi (1487—1557)8S munkájára. 77 Cod. Vat. 4138 foil. 115-121: ed. OTTENTHAL 243, jegyz. g („nationem in aliqua civitate vel diocesi gr/atiam/ expect/ativam/ impetret, nisi ydioma ibidem commune, vel si diversa sint ibidem ydiomata, aliquod eorum in- telligat, alias huiusmodi gratia nullius sit roboris vel momenti”). 78 Ottenthal XLV, aki szerint IV. Jenő regulái szövegének azt a példányát, mely ebben a kódexben található, nem írhatták 1436 után. 79 Sixtus IV, Reg. 19 (1471: VIII. 27): ed. pl. Decisiones Rote. None ac antique cum marginalibus additionibus et casibus dubijsque et regulis cancellarie apostolice, Per Iacobum Bragueyrac, Lugduni 1531, fol. 143ra („Item voluit quod si contigat ipsum alicui persone de parochiali ecclesia prouidere, vel gratiam expectatiuam concedere nisi dicta persona intelligat et intelligibiliter loquatur idioma ubi ecclesia huiusmodi consistit: prouisio vel mandatum et gratia desuper quo ad parochialem ecclesiam nullius sit momenti”). 80 Sixtus IV, Regule expectatiuarum, Reg. 24 (1471. XII. 19): ed. Lugduni 1531, fol. 146ra („Item nullus expectatiuam gratiam extra suam nationem impetret nisi idioma quod communiter homines loquuntur ibidem mtel- ligat et intelligibiliter loqui sciat, alioquin gratia huiusmodi sit nulla”). 81 Innocentius VIII, Reg. 19: ed. Decisiones Rote. Noue ac antique cum marginalibus additionibus et casibus dubijsque et regulis cancellarie apostolice, Per Iacobum Bragueyrac, Lugduni 1531, fol. 153va (Summarium: „Cui concedatur de parochiali ecclesia debet intelligere et loqui idioma illius patrie”). 82 Vö. Göller, E., Die Kommentatoren der päpstlichen Kanzleiregeln vom Ende des 15. bis zum Beginn des 17. Jahrhunderts, in ArchivJiir katholisches Kirchenrecht 85 (1905) 441-460; 86 (1906) 20-34; 259—265. 83 Göller (1905) 444-445. Kiadása a szerző nevének említése nélkül pl. Regule ordinationes et constitutiones Cancellarie Sanctissimi domini nostri Innocentii diuína prouidentia papé VIII. scripte et conecte in Cancellariä apostolica, Eucharius Silber (Romae 1484. IX. 13 vel postea) (GW [= Gesamtkatalog der Wiegendrucke, I—VII, Stuttgart—New York 1968; VIII, Stuttgart-Berlin-New York 1978; IX, Stuttgart-Berlin 1991; Xkk., Stuttgart 2000kk.] M12377); Regule cancellarie apostolice: cum earum notabili et subtilissima glossa: nuper excorrecta et emendata, et multis additionibus■·. non tam nitide quam utiliter decorata, (Johann Prüss, Strassburg ca. 1500) (GW M12443). 84 GÓMEZ, L., Commentaria in Regulas Cancellariae Iudiciales, quae usu quotidiano, in Curia et foro saepe versantur. Quae, praeter caetera, non iniucundum Utriusque signaturae Compendium, ac Quingentas fere novissimas Rotae Decisiones ... continent, Impensis Michaelis Tramezini, (Bladi, Romae) 1540. 85 Rebuffus, P., Praxis beneficiorum, Romae 1595. 152
