Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Vincze Krisztián: Patsch Ferenc SJ: Globalizáció, vallásteológia, kölcsönösség. A filozófiai hermeneutika mai útja (I.)
szén arra, hogy megfeleljetek mindenkinek, aki reménységtek felől kérdőre von titeket. De ezt szerényen, tisztességtudóan, jó lelkiismerettel tegyétek...” (lPét 3,15, Békés— Dallos-ford.) Kránitz Mihály kötete abban segít bennünket, hogy ennek eleget tudjunk tenni. A háttérben álló tevékenység és tapasztalat, valamint a kötet elején található „nihil obstat” és „imprimatur” bőségesen hitelesíti a könyvben elmondottakat. Az 551-557. oldalig terjedő áttekintés a szerző tájékozottságáról tanúskodik a szakirodalomban, az olvasót pedig tájékoztatja ugyanarról. Az olykor elvont, és talán nehezebben érthető gondolatokat sematikus rajzok, táblázatok teszik hozzáférhetőbbé az inkább vizuális beállítottságú olvasó számára. Csak remélhetjük, hogy az olvasóközönség lelkesedéssel és szorgalmasan fogja forgatni a könyvet. A teológiahallgatók kimondottan örülnek, hogy most már egy kötetben megtalálhatják és megtanulhatják a tudnivalókat. Most már minden olvasó számára köny- nyen közérthető, az alapvető hittan traktátusai közötti összefüggés. Megható, hogy a szerző elhunyt szülei emlékének szentelte ezt a kiforrott művet. Rokay Zoltán KÖNYVSZEMLE PATSCH FERENC SJ: Globalizáció, vallásteológia, kölcsönösség. A filozófiai hermeneutika mai útjai (I.) (Isten és tudomány sorozat) Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya Budapest 2014 Karl-Otto Apel szerint „a jelenkori filozófiának minden irányzata évtizedek óta az értelem, a megértés, s a nyelv problematikájában egy irányba mutat”. Úgy vélem e mottó érvényessége alá csatlakozik Patsch Ferenc SJ atyának, a Pápai Gergely Egyetem tanárának új könyve is, mely már címében is elárulja, hogy határmezsgyén járva, korábban talán sokszor egészen különböző problémaköröknek tekintett és elkülönített diszciplínákhoz sorolt témák lehetséges összefüggésének és együttes tárgyalásának nyit lehetőséget a filozófiai hermeneutika fókuszában. A könyv legfőbb célja az, hogy az emberek közötti, a különböző vallások közötti, az egyház és a globalizációs sokszínűség közötti, valamint a teológia és a tudományok közötti párbeszédet előmozdítsa, utalva a párbeszéd alapjaira, boncolgatva annak esélyeit, s biztatva annak értéke nyomán minden érintettet a megvalósításra. A könyv első része a globalizációval kapcsolatos kérdésköröket taglalja. Itt kerül sor a globalizációs folyamatok jellegzetességének és következményeinek feltárására; itt zajlik a számvetés azzal, hogy a posztmodern világ kontextusa vajon milyen kihívást is jelent pontosan a vallással szemben, s vajon ezen események tükrében milyen teológiai hozzáállás lehet ma megfelelő. A második fejezet alaptónusát Matteo Ricci missziós módszerének sajátosságai, s egyedülálló értékei adják. A jezsuita misszionárius munkája, alkalmazott módszere nyomán megkísérelhető ugyanis egy olyan vallás- és kultúraközi párbeszéd- modell megalkotása a könyv szerzője szerint, mely egyszerre tudja biztosítani az általa hirdetett vallás igazságigényét és a toleráns igazságfogalmat. A harmadik fejezet Hans- Geor Gadamer hermeneutikájának dialógus-elméletét vizsgálja, amelynek gyümölcseit a segítői etika különböző területein lehetne applikálni. A negyedik záró fejezet leginkább 136
