Teológia - Hittudományi Folyóirat 49. (2015)
2015 / 1-2. szám - Rokay Zoltán: "Filozófiai antropológia" - Egy akadémiai tárgy múltja, jelene és jövője
ROKAY ZOLTÁN ,Filozófiai antropológia" - Egy akadémiai tárgy múltja, jelene és jövője logische Anthropologie)*0. Pröpper abból a tényből indul ki, hogy az ember önmaga felől kérdez. Ez a kérdés nyitott és kikerülhetetlen. Az újkori filozófia azonban úgy tűnik, arról tanúskodik: az ember saját erejéből nem képes erre a kérdésre felelni. A humán-tudományok lényegesen gazdagították tudásunkat az emberről, de nem tudják definiálni az embert. Ám egyáltalán nem biztos, hogy erre a kérdésre egyedül Isten felől tudunk válaszolni. Lehetséges, hogy az élet értelmének kérdése a világ értelmetlenségének láttán értelmetlennek bizonyul. így az abszurditásé lenne az utolsó szó: az ember kutat valami után, ami nem létezik? Ám - Pröpper felteszi a kérdést, amely a gondolkodás története folyamán oly gyakran megismétlődött: Vajon a kérdező embernek megfelel-e az abszurditás? Vajon nem éppen ennek az ellenkezője igaz? Mármint, hogy az életnek akkor is van értelme, ha az elrejtett? Vajon a válasz helytáll-e az emberi kérdezés és keresés radi- kalitásával szemben? És vajon ez nem oda kell, hogy vezessen, hogy az embernek képesnek kell lennie magát elkötelezni? Pröpper Isten létét mint lehetőséget filozófiai eszközökkel akaija előtárni, „hogy a teológia csatlakozhasson a nyilvános diskurzushoz”. Figyelmeztet arra, hogy az Istenkérdés az ember önértelmezésének kérdése. A feltétlenül kérdező ész nem zárhatja ki Isten létének kérdését, mint olyan lényét, amely a világtól és az embertől különbözik. Elméletileg nem lehet eldönteni, vajon Isten-e az ember vágyainak beteljesedése, ám lehet, hogy mégis ő az? Istennek ez a minimális meghatározása nyitott a teológiai fejlődés felé. Azzal, hogy az ember élete értelmének kérdését (még akkor is, ha abból nem következik feltétlen Isten léte), értelmetlennek nyilvánítjuk, semmit sem tettünk. Sokkal inkább fel kell tennünk a kérdést, túl minden dedukcionista kísérleten: honnan van az, hogy az ember egy ilyen kérdést feltesz? És fel kell tenni azt a kérdést is: vajon fenome- nológiailag szemlélve az ember olyan életet él, amely inkább annak értelméről, vagy inkább értelmetlen voltáról tanúskodik?40 41 BEFEJEZÉS Az ember kérdésének filozófiai megközelítését (a bölcsesség szeretetében, úgy tűnik, manapság inkább dialógusban lehet eredményesen kibontakozni, semmint tételek kikiáltásával. Ennek érdekében megállapíthatjuk, hogy Schelling „Világkorszakok — töredékével” nem csak az európai gondolkodás olyan veteránjai foglalkoztak mint Jürgen Habermas, Walter Schulz, Walter Kasper, Klaus Hemmerle, hanem a téma manapság is foglalkoztatja a gondolkodókat és kutatókat (mint pl. Walter Erhardt és Slavoj Zizek) és ez utóbbi valamint Agamben és Badiou Szent Pál recepciója Dominik Finkeide után további komoly válaszokra vár, s így a filozófiai antropológia újabb területéül szolgálhat42. 40 Pröpper, Thomas, Theologische Anthropologie, Herder, Freiburg-Basel-Wien, 2011. vő. Rokay Zoltán recenzióját, in Teológia, 46 (2012), 3—4., 261. 41 Úgy tűnik, ez a kérdés azonos Maurice Blondel kiindulópontjával: Igen vagy nem? Az embert életnek van-e értelme? Vő. Mérleg (6) 1970, 2, 165. 42 Uő. Stefan Müller-Doohm, Jürgen Habermas, Suhrkamp, Berlin, 2014, 686; Rokay Zoltán, Schelling vallásfilozófiájának főbb állomásai, in Teológia, 43 (2009), 3-4., 211; Slavoj Ziéek, A törékeny abszolútum, Budapest 2011, 121-124; (Essais zur Schelling, Paris 1996) Szt. Pál: uo. passim; Dominik Finkelde, Politische Eschatologie nach Paulus, Verlag Turia+Kant, Wien 2009. 100
