Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Artner Péter: A kánonjogi büntetések alkalmazását megelőző fegyelmi intézkedések
KÖNYVSZEMLE lönböző szintű jogforrások bemutatását is, sajátosan pedig a kúria reform utáni kuriális gyakorlat részletes vázlatát, mind a Pastor Bonus, mind az új Regolamento generale della Cu- ria Rontana alapján. A 19. kánon utolsó mondata kifejezetten utal a joghézag kitöltésével kapcsolatban a kánonjogtudósok közös és állandó véleményének figyelembevételére. Ezt Balog Márta több szerző véleményének egymás után rendezett összefoglalásával mutatja be, teljes pa- norámát nyújtva a 605. kánon értelmezési lehetőségeiről (vö. Domingo Andrés CMF; Jean Beyer SJ; Velasio De Paolis; Juan Jose Echeberria; Giorgio Feliciani; Gianfranco Ghirlanda SJ; Rick van Lier op et Michel Dortel Claudot ;Juan Martinez ; Antonio Ne- rí; Anna Pedretti; Giancarlo Rocca ; Luiggi Sabbarese ; Sastre Santos ; Barbara Zadra; Sylvia Recchi; Laurent Boisvert). A Szentszéknek a megszentelt élet új formái tekinteté- ben fennálló erős kompetenciái normatív módon kerülnek kifejtésre a munkában, el- sődlegesen az egyes döntések figyelembevételével és Sebastian Paciolla OCist. publiká- ciói alapján. Balog Mártának francia nyelven megjelent, és eredetileg a Pontificia Universitá S. Tommaso (Róma) Kánonjogi Fakultásán megvédett doktori disszertációja, hiánypótló módon, elsőként tárgyalja a megszentelt élet új formáira vonatkozó teológiai és kánon- jogi alapelveket, következetesen elemezve a 605. kánont és forrásait. Ezzel a munka nemzetközi szinten is hasznosan forgatható alapművé válhat, valamint biztos eligazítást nyújthat az új közösségek vezetőinek, tagjainak, továbbá a megszentelt élet szerveződő új formáit követm szándékozók számára. Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem. ARTNER PÉTER: A kánonjogi büntetések alkalmazását megelőző fegyelmi intézkedések (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Cathohcae de Petro Pázmány nominatae IV/9), Szent István Társulat, Budapest 2013 245 oldal Az utóbbi években az érdeklődés homlokterébe került a Katolikus Egyház büntetőjogi rendszere. Ennek legjelentősebb oka, hogy vannak olyan büntetendő cselekmények, amelyek mind az egyház tagjait, mind a civil társadalom résztvevőit súlyosan érintik. Az érdeklődés, ebből a szempontból nem általánosságban az egyházi büntetőeljárások- kai, a büntetőjog alapelveivel és kategóriáival, valamint tételesen az egyes büntetendő tényállásokkal kapcsolatosan erősödött meg az állami hatóságok és a civil közvélemény részéről; mégcsak nem is mindezt leszűkítve az ún. legsúlyosabb büntetendő cselekmé- nyék kérdéskörére; hanem pusztán azon — az egyház saját jogában is a legsúlyosabb kate- gónába tartozó - büntetendő cselekményekre vonatkoztatva, amelyek különösen is sér- tik az alapvető emberi jogi normákat és alkalmasok az emberi személy méltóságának a társadalmon belüli, súlyos botrányt okozó rombolására. Az ilyen jellegű cselekmények egyházjogi vizsgálatának elemzése azonban, sajnálatos módon, és egyre erősödőén, elve- zetett az Egyház saját belső és független normarendszerének megkérdőjelezésére, valamint annak az igénynek a határozott megfogalmazására, amely az amúgy az állam és egyház elválasztásának rendszerét deklaráló államokban, a kánoni jog saját előírásainak állami 88
