Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Patsch Ferenc: Teológia életközelben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai
PATSCH FERENC Teológia életközeiben - A felszabadításteológiák eredete, irányzatai és kilátásai eredményezte. Az újabban szorgalmazott elképzelés szerint a buddhista olyan személy, aki közéleti felelősséget vállal, törődik országa társadalmának és gazdaságának bajaival. A ״elkötelezett buddhizmus” mozgalmának célkitűzése, hogy mobilizálja a buddhista laikusokat és megszólítsa őket konkrét társadalmi-gazdasági, politikai és spirituális hely- zetükben, annak érdekében, hogy rávegye őket: maguk is fáradozzanak azon élethelye- tek és körülmények jobbításán, amelyek szenvedést okoznak számukra, valamint más lé- nyék számára is. Az ״elkötelezett buddhizmus” elkötelezettjei emellett komolyan törekednek arra is, hogy befolyásolják azok spirituális életét, akik a szabad piac ideológiájának és a fo- gyásztól kultúrának felelősei és/vagy áldozatai. Ezért ez a harc a gazdasági és szociopoh- tikai elnyomás ellen úgy is tekintendő, mint ami egyúttal harc azért is, hogy a közösség megszabaduljon a kapzsiságtól és az önközpontú élvezettől, amely megakadályozza a szel- lemi-lelki szabadulást. Az olyan hagyományok, mint a hinduizmus, a konfucianizmus, a taoizmus és a sin- toizmus az előbb tárgyaltaknál komplexebbek, amennyiben — az előbbiekkel ellentétben — nem kezdtek prófétai ellenállásba, hanem századokon keresztül legtöbbször azt a szere- pet játszották, hogy megőrizzék a stabilitást, a harmóniát és a folytonosságot a fennálló társadalmi közösségeken belül. Újabban ezek a vallások nyomás alá kerültek, hogy hoz- zájáruljanak az igazságosság megvalósulásához és a társadalom felszabadításához. A hinduizmus azon vallások klasszikus esete, amelyeken belül egyidejűleg számos mozgalom zajlik. Egyrészt a klasszikus buddhizmus számos kntika célpontja, amennyi- ben a társadalom szociális és gazdasági szervezetének a varnashrama dharmában meghatá- rozott módját igyekszik megvalósítani, és így a kasztrendszernek leghatékonyabban tá- mogatója. A társadalom értelmiségi, uralkodó, kereskedő és dolgozó tunkciókra való felosztását a Védák, a hindu szent íratok legősibb rétege egyértelműen szentesíti. Ma azonban széles körben elítélik a jatisnak (szó szerint: ״születések”), az indiai kasztokon belüli alkasztok tanának merev értelmezését, amely születéstől meghatározott, szigorúan hierarchikus státuszt ír elő, és semmi helyet sem hagy a társadalnú mobilitásnak.'1' Fontos felhívni a figyelmet, hogy a hinduizmus hosszú történetében meg-megújuló próbálkozások történtek a ״magas kasztbeliek” részéről is, hogy megváltoztassák, meg- reformálják, illetve újra interpretálják, vagy figyelmen kívül hagyják a kasztrendszert és az azzal járó szociális gyakorlatot. Ma sok hindu értelmiségi és társadalmi aktivista pró- bálja meg újraértelmezni a klasszikus hinduizmus szent iratait oly módon, hogy — nnnt meggyőződéssel hangoztatják — felszínre kerüljön a felszabadítás szándékának benne rej- lő lehetősége, amely mindeddig kifejezetien maradt. Mahatnia Gandhi (1869—1948), miközben jelentősen hozzájárult ehhez a gondolkodási irányzathoz, egyúttal képes volt alapvető inspirációt meríteni a vallásból, és forrásként használta azt erőszakmentes politi- kai harcaihoz India brit uralom alóli felszabadítása érdekében. Tekintettel a vallási hagyományok hosszú történetére, és az emberi történelemben elfoglalt központi helyére, helyesnek látszik az észrevétel, miszerint a vallás és a felszaba- dítás összekapcsolása, a vallási tradíciók ilyen irányú (át-) értelmezése még csak gyér- mekcipőben jár. Számos vallási tradícióban ezek a még csupán alkalmi és elszigeteltek próbálkozások, melyek a vallási élet peremén kapnak helyet. A vallás és a felszabadulás közötti kapocs erősödése az emberi élet minden területén — a szellemi, a közösségi, és a társadalompolitikai dimenziójában is — azt vetíti előre, hogy a vallások továbbra is jelen- 39 39 Vö. Leave the Temple. Indian Paths to Human Liberation (ed. Wilfred, F.), Orbis Books, Maryknoll, New York 1992. 45
