Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 1-2. szám - Linczenbold Levente: Eszménykép és valóság - A családpasztoráció kihívásai a rendkívüli szinódus kérdései alapján, egyházjogi és pasztorális megközelítésben
LINCZENBOLD LEVENTE Eszménykép és valóság - A családpasztoráció kihívásai... 5. Újraházasodottak és elváltak számára milyen lelkipásztori alternatívát nyújtunk a szent- ségi életet illetően? Walter Kasper bíboros azt mondja, hogy a válás nem megbocsáthatatlan bűn,20 hiszen az ősegyházban az ״elbukottak” sokkal nagyobb bűnt követtek el, mégis megfelelő bűnbánat után visszafogadták őket a közösségbe.21 Az elvált és újraházasodott katolikusok számára egyszerűsíteni kellene a házassági peres eljárást. A szentségi gyónás és áldozás tekintetében pedig érdemes lenne a keleti egyházak gyakorlatát figyelembe venni, és nagyobb irgalommal lenni az elesettek iránt. Akiknek kisiklott az élete a házas- ság tekintetében, azok inkább a kitaszítottságot tapasztalják meg, mint a befogadást. 6. Az ilyen házasságokból származó gyermekek hitre való nevelése? Azok a gyermekek, akik szabálytalan házasságból származnak, ma már nem tapasztalják a jogi szankciókat, de ártatlanul szenvednek szüleik állapotától, hiszen azok sokszor el vannak tiltva nem- csak a szentségektől, de a különféle tisztségektől is (kereszt- és bérmaszülő). ÖSSZEFOGLALÁS Sokszor úgy tűnik, mintha mi, Krisztus-követők is beleesnénk abba a hibába, amelyet Jézus ostorozott a farizeusok és az írástudókkal szemben: ״Az írástudók és farizeusok Mózes tanítószékében ülnek... Elviselhetetlenül nehéz terhet rónak és raknak az emberek vállára, de maguk egy ujjal sem hajlandók moz- dítam rajta. Minden tettükkel arra törekszenek, hogy feltűnjenek az emberek előtt. Szívesen foglalják el a főhelyeket a lakomákon és az első székeket a zsinagógákban, és szeretik, ha nyilvános tereken köszöntik őket az emberek... Jaj nektek írástudók és farizeusok, ti képmutatók! Bezáijátok a mennyek országát az emberek előtt. Magatok nem mentek be, s az odaigyekvőket sem hagyjátok be- jutni...” (Vö. Mt 22,2-28.) A családdal kapcsolatos vizsgálódásom arra indít, hogy térjek meg, és higgyek az evangé- liumban, annak örömében. Legyek a szeretetnek igaz tanúja, és ennek örömét meg- osszam másokkal is. Keressem a krisztusi emberek közösségét, hiszen a család nem attól család, hogy van apa, anya, gyermekek, illetve közöttük vérségi kapcsolat van, hanem attól család, hogy a szeretet köteléke tartja össze őket. Ha a család közösség, akkor nin- csen célja! Amint Istennek sincsen célja, hiszen a szeretetnek nem lehet célja. Szeretlek, mert szeretlek! A Szentháromság közössége nagyon szépen mutatja, hogy az isteni sze- mélyek közötti szeretet ingyenes szeretet. Az emberi család szintjén is ezt kell megváló- sí tani. Amikor a családok lelkipásztorkodásáról beszélünk — nekünk, akik Isten országának az élő jelei vagyunk —, a családoknak is ezt az ingyenes szeretet kell tolmácsolnunk, a Szentháromság önátadó szeretetét kell megmutatnunk. 20 Vö. http://www.hirklikk.hu/facebook/page/artide.phpPicH814911. 21 ״A patrisztika arról tanúskodik, hogy némelyik egyházatya — megfelelő vezeklés kiszabásával — visszafogadta azokat, akik válás után újraházasodtak. így Szent Bazil, Aranyszájú Szent János, Epiphanius, Theodoretosz, Szent Ágoston, Ambrosiaster és a Decretum Gratianum eltűrhetőnek tartja az ilyen viszony fenntartását (3,343), Órigenész pedig egyenesen arról számol be, hogy számos püspök engedélyt ad ilyen másodházasságra, ellentét- ben ugyan a Szentírással, de ״nem kellő ok nélkül”, a ״nagyobb rossz elkerülésére (9,216). In TOMKA, F., Lei- kipásztori teológia és az új evangélizáció, 271. 29
