Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Kocsis Imre: The Bible and Economics
KÖNYVSZEMLE mindegyik részében nagyfokú szociális érzékenység mutatkozik meg. Az ószövetségi próféták, éppúgy, mint Jézus, Pál és egyéb újszövetségi írók, kemény kritikával illetik a visszaéléseket, és kiállnak a szegények és elnyomottak jogai mellett. Ez a szegények mel- letti elkötelezettség és a társadalmi igazságosság követelményének hangsúlyozása nyilván az egyháztörténelem folyamán is kifejezésre jutott, s napjainkban főképp Ferenc pápa megnyilatkozásaiban kap különös nyomatékot. Persze nemcsak a gazdagok és a szegé- nyék kapcsolatáról van szó a konferenciakötetben, hanem egyéb, gazdasággal összefüggő témákról is: munka, halászat, üzlet, pénz, adó, templomadó, kamat, uzsora, luxus. Olykor egészen sajátos, kevésbé ismert szempontokról is szó esik: József Egyiptomban rabszol- gából rabszolgatartóvá válik; az íz 9,3-ban említett ״sanyargatót” a Septuaginta adóbe- hajtóként értelmezi; a bibliai kamattilalom (MTörv 23,20—21) hatása az ókori és közép- kon egyházi megnyilatkozásokra. Ugyanakkor az eszkatológikus távlat sem hiányzik, hiszen a mennyei örökségre, illetve a mennyei jutalomra is ráirányul a figyelem. A könnyebb áttekintés végett most csoportokba osztva ismertetem az egyes tanul- mányok fő témáit. Persze el kell ismernem, hogy nem mindegyik tanulmány esetében egyértelmű, melyik (általam létesített) csoportba sorolandó. 1) A Jézus-korabeli társadalmi és gazdasági helyzet ismertetése (Benyik György), 11- letve általánosabb témák: textil és textilfestés a Római Birodalomban (Székely Melinda); a munka Pál tanításában és az őskeresztények életében (Kránitz Mihály), a halászat az Újszövetség világában (Martos Levente Balázs); pénz és pénzérmék a Bibliában (Tokics Imre); gazdaság és üzlet a Szentírásban (Michal Wojciechowski); a kapzsiság bibliai meg- ítélése (Geréb Zsolt); az emberi élet tartama a Bibliában (Jakubinyi György). 2) Egy-egy szentírási könyv társadalommal és gazdasággal kapcsolatos szemléleté- nek bemutatásai: Amosz (Kustár Zoltán), Példabeszédek könyve (loan Chirilä), Lukács evangéliuma (Kocsis Imre), 1. Korintusi levél (Pataki András Dávid), 1. Tnnóteus-levél (Zamfir Korinna). 3) Konkrét szövegegységek vizsgálata: Tér 47,13—26 (Kocsi György); Ám 2,6-16 (Bozo Lujic); Zsolt 149 (Perentfalvi Rita); Mk 11,15—17 és párh. (Cserháti Márta) Mk 12,41-44 (Lészai Lehel); Mt 6,24-34 (Elorváth Endre); Mt 17,24—27 (Csernai Ba- lázs); Mt 22,15-22 (Kormos Erik); ApCsel 5,1-11 (Thorday Attila); ApCsel 20,17-35 (Stelian Tofaná). 4) Apróbb mozzanatokkal foglalkozó tanulmányok: alamizsna Lukács irataiban (Ma- rio Cifrák); templomrablások a hellenista korban (Fröhlich Ida); adóbehajtók Izajás könyvének Septuaginta változatában (Oláh Zoltán); szocio-szomatikus elemek az evan- géliumi gyógyításokban (Czire Szabolcs); a ptochoi tó pneumati fordítási és értelmezési lehetőségei (Pécsük Ottó); ״örökség” a mennyei Jeruzsálemben (Manabu Akiyama). 5) Egyéb tanulmányok, amelyek nem közvetlenül a Bibliára és a bibliai korra irá- nyúlnak: gazdasággal kapcsolatos szempontok a judaizmusban (Markovics Zsolt, Szécsi József) és az iszlámban (Munif Abdul-Fattah); bibliai idézetek Szent Ciprián De opere et eleemosynis című művében (Perendy László); kamattal és uzsorával kapcsolatos tilalmak egyházfegyelmi iratokban (Szúrómi Szabolcs Anzehn); Kálvin kamattal kapcsolatos teó- riája (Kovács György); gazdagsággal és szegénységgel kapcsolatos történetek a Verses Szent- írás című magyar irodalmi alkotásban (Barna Gábor). Érdekes a tanulmányok nyelvi elosztása is. A mai trendnek megfelelően többségük angolul íródott, de német nyelvű írások is szép számmal vannak. Ez utóbbi tényt teljes mértékben jogosnak tartom, hiszen nem feledhetjük, hogy a konferencia a legtöbb segít- séget német nyelvterületről kapta. Jól mutatják ezt a kötet elején levő felsorolások a kon- ferenda támogatóiról és külföldi előadóiról. Igen érdekes, hogy az olasz nyelv is képvi239
