Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Baranyai Béla: Kránitz Mihály: Hidak a vallások felé. Kihívások egy új vallási kapcsolatrendszer előtt
KÖNYVSZEMLE a folyamatban fontos szerepe van a vágyott tárgyakkal való szembenállásunkból felismer- hető korlátozott mivoltunknak, ami azonban további emberi önkorlátozást és önmeg- határozást kíván meg tőlünk. így zajlik le az az átalakulás, ami meghatározható lényünkből önmaga által meghatározott lényt szül, s így vagyunk mi emberek azok, akikké tesszük magunkat. Ez az én tulajdonképpeni tevékenysége, amikor önmagát teremti. Ezek után fordítja figyelmét Fichte az akaratra, mely szerinte a legközvetlenebb, a legelső, a legerede- tibb az emberi létezőben. Rokay Zoltán könyvének fejezetei a következő tematikát hordják magunkban: be- mutatják a Tudomány tan nova methodo gondolatvezetését, közben sor kerül a fichtei kulcs- fogalmak elemzésére; ezt követi a Nova methodo kanti filozófiához való kapcsolódásnak a kérdése; végül pedig azokat az összegző megfontolásokat olvashatjuk, melyek Fichtének az emberi önmeghatározásról szóló téziseit fogják egybe. Rokay Zoltán a felhasznált for- rások alapján arra is kitér, hogy Fichte filozófiájának milyen (egyáltalán nem csak pozitív) visszhangja volt a kortársak részéről, hogyan befolyásolta filozófiai tevékenységét teoló- giai dilettantizmusa, s hol válik feltűnővé ״sikertelen misztikája”. A könyvet azoknak ajánljuk, akik a nem könnyen elsajátítható német idealizmus filozófiáját érthető, élve- zetesebb módon akarják megismerni, s akik Fichte munkáját, személyét árnyaltabban, s korszakának mélyebb összefüggéseiben szeretnék közelebbről látni. Vincze Krisztián KRÁNITZ MIHÁLY: Hidak a vallások felé. Kihívások egy új vallási kapcsolatrendszer előtt. Szent István Társulat, Budapest 2014 172 oldal ״Más vallások tagjainak a jelenléte a szomszédságunkban mára elkerülhetetlen kulturális valóság lett. Ráadásul a globalizáció a más vallásokhoz tartozó embereket egy új társadal- mi és politikai összefüggésbe helyezi, az internet pedig azonnali kapcsolatot létesít az emberek között, elérhetést biztosítva más vallások szövegeihez, hagyományaihoz és szer- tartásaihoz.” így jellemzi a jelenlegi helyzetet Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára, az Ut Unum Sint Ökumenikus Intézet elnöke legújabb, Hidak a vallá- sok felé című könyvében. A II. Vatikám zsinat Nostra aetate című nyilatkozata kétségkívül mérföldkövet je- lent a vallásközi párbeszéd történetében, ám azóta a helyzet nem csak változott, hanem még összetettebb lett. Egyrészt az európai multikulturalizmus — a globalizációra adott sa- játos válasz — miatt. Sok európai vezető még mindig úgy látja, hogy az identitások ütkö- zésére az a válasz, ha az embereknek nincs identitásuk. Nyilvánvaló azonban, hogy ez zsákutcába vezet. Azzal semmilyen problémát nem lehet megoldani, ha letagadjuk Euró- pa kulturális gyökereit, leginkább a kereszténységet. A másik összetevő a fundamentaliz- mus, mely napjaink egyik legnagyobb gondja. Ahhoz, hogy ezt a kérdést sikerüljön ren- dezni, a döntéshozóknak egyrészt ismerniük kell a vallásokat, másrészt képesnek kell lenni a megkülönböztetésre is, hiszen a vallásos embereknek csak egy elenyésző része vi- szonyul hitéhez ilyen radikálisan. A szerző a XX—XXI. század fordulóján született megnyilatkozásokat és dokumen- tumokat ismerteti könyvében. A ״történeti tudatosság, a globalizáció és az inkulturáció” hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, melyre az egyháznak újra és újra válaszolma kell. Miként illeszkednek bele más vallások a krisztusi üdvrendbe? Miben tér el a keresztény237
