Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: A katolikus egyetemek szerepe az Egyház missziós tevékenységében
SZUROMI SZABOLCS ANZELM A katolikus egyetemek szerepe az Egyház missziós tevékenységében jogforrás jelenleg - a már idézett - Ex corde Ecclesiae kezdetű apostoli konstitúció.5 A Szent- szék felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények mindennapi működését egyetemle- ges szinten számos - a Nevelésügyi Kongregáció által kiadott — körlevél rendezi, továb- bá a nevezett kongregáció által 2010-ben véglegesen felállított AVEPRO felsőoktatási minőségbiztosítási és akkreditációs szervezet által kibocsátott dokumentumok; valamint az egyes intézmények saját — az Apostoli Szentszék által jóváhagyott - statútumai, továb- bá az illetékes egyházi hatóság által megerősített működési szabályok. A katolikus egye- temek sajátos küldetése hatékony teljesítésének elengedhetetlen feltétele, hogy a székhe- lyük, illetve képzési helyük szerint illetékes állami jogszabályi előírásoknak is megfelelő módon tudják végezni kutató és oktató tevékenységüket, beleértve a különböző akadé- miai fokozatok állam által történő elismertségét is. Fontos tehát, hogy az egyes intézmé- nyék statútumaiban rögzítettek ne sérüljenek az adott állam felsőoktatási törvényében rögzített kötelező előírások következtében.6 1. A KATOLIKUS EGYETEMEK KIALAKULÁSA Annak ellenére, hogy a XI—XII. században tanúi lehetünk az európai típusú oktatási rendszer alapvető átalakulásának, az egyetemek (;universitasok) megjelenésével, amelyek először — az új szervezeti formát alkalmazva — már korábban is működő oktatási intéz- ményekre épülnek rá, majd pedig elnyerik a képzéshez és a tudományos fokozatok kiál- lításához szükséges pápai kiváltságlevelet;7 ezeket az intézményeket a szó terminológiai értelmében nem nevezzük katolikus egyetemnek. A ״katolikus egyetem” terminus tech- nicus alkalmazása a XV. századtól datálható, amelyet az Apostoli Szentszék által alapított olyan egyetem nevébe illesztenek, amely a tudományok művelésével az egyház javára tevékenykedik, az egyház illetékes hatóságának felügyelete alatt.8 Nem kétséges, hogy a középkori egyetemek és az ott kiépült skolasztikus oktatási rendszer, a keresztény — azon belül a katolikus - társadalom keretei között szerveződött és érte el tudományos ered- ményeit, amelyben meghatározó volt a klerikusok által végzett oktatás, a klérus képzése, de a laikusok oktatása is.9 A ״katolikus” identitás megfogalmazása azonban az egyetemek megnevezésében, éppen a korszak lényegi vallásos társadalmának köszönhetően, nem volt szükséges.10 A fokozatosan kiépülő egyetemi hálózat természetesen maga után vonta annak megfelelő szintű ellenőrzését, valamint a működési rendszer egységesítését. Éppen ezért s Vő. Erdő, P., A hittudományi képzés a Katolikus Egyházban, in Erdő, P., Az élő egyház joga. Tanulmányok a ha- tályos kánonjog köréből, Budapest 2006, 315-327, különösen 315-316. 6 SzUROMÍ, Sz. A.-Ferenczy, R., Kérdések az állami egyházjog köréből (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/17), Budapest 2014, 172-174. 7 Részletesen vö. Szuromi, Sz. A., A középkori egyetemek létrejöttének és az egyetemi oktatás megszületésének sajátos- ságai, in Körmendy, K., Studentes extra regnum. Egyetemjárás és könyvhasználat az Esztergomi Székeskáptalanban 1183-1543 (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány no- minatae III/9), Budapest 2007, 41-53. 8 Conte a Coronata, M., Institutiones iuris canonici ad usum utriusque déri et scholarum, II. Taunni-Romae 19514, 314. 9 Gilles, Η., Les deres et l’enseignement du droit romain, in Eglise et culture en France méridionale (XIIe-XIl 'e siede) [Ca- hiers de Fanjeaux 35], Toulouse 2000, 375-387. 10 Vö. Szuromi, Sz. A., Az egyház szerepe az egyetemi képzés fejlődésében, annak európai típusú kialakulásától napjain- kig, in Köz-Gazdaság. Tudományos füzetek IX (2014) [megjelenés alatt]. 199
