Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Perendy László: A testi lét értéke Tatianosz antropológiájában
PERENDY LÁSZLÓ A testi lét értéke Tatianosz antropológiájában ennek a fejezetnek, amely az elrejtett kincsről szól. Egy évtizedekkel később írt művé- ben36 már maga Grant sem ragaszkodik ahhoz, hogy gnosztikus műnek tüntesse fel a Fi- gyelmeztető beszéd egészét (bár a 30. fejezet tekintetében nem visszakozik), sőt elismeri, hogy a gnoszticizmusra egyáltalán nem jellemző eszmék is vannak benne, mint például Isten teremtőként való elfogadása és a megtestesülésbe vetett hit. Ugyanakkor — elsősor- ban az előbb felsorolt hereziológusokra, főleg Kelemenre támaszkodva - úgy véli, hogy a Figyelmeztető beszéd megírását követően vált Tatianosz valentiniánussá és enkratitává. Emily Hunt azonban részletesen kimutatja, hogy a gnosztikusoktól eltérően Tatianosz egyáltalán nem dualista módon értelmezi Pál tanítását a testről mint Isten lelkének lak- helyéről {lKor 3,16; 6,19; 2K0r 6,16). Kétségtelen, hogy Tatianosz aszkéta eszméket vallott. A Figyelmeztető beszéd 12,1- ben az isteni Lelket Isten képének és hasonlatosságának tartja, az ember maga pedig az ő bennlakása révén válhat Isten képmásává, ahogyan ezt a 15. fejezetben kifejti. Ahhoz azonban, hogy a Lélek méltó lakhelyre leljen, aszkézissel kell felkészíteni embernek a testét. Az aszkézis indoka tehát nem a test megvetése, célja pedig nem tönkretétele, ha- nem megtisztítása. Ahogyan Tatianosz értelmezi Pált, annak párhuzamát nem találjuk a valentiniánus exegézisben. Ok abban hittek, hogy az isteni szikra fellelhető a pneumati- kusokban, de az a gondolat, hogy a Szent Lélek emberi testben venne lakóhelyet, nyíl- vánvalóan határozottan visszataszító lett volna számukra.56 57 Szintén nem tudunk az 7Kor 7,558 Tatianoszéhoz hasonló valentiniánus exegézisé- ről. A Stromata III 81,1-3 tanúsága szerint Tatianosz a szó szennti exegézisre törekszik, szemben a valentiniánusokkal (pl. Hérakleon, Fiilöp evangéliuma), akik a pneumatikus szinten a házasságot szimbolikusan értelmezték, vagyis a pneumatikus és isteni partnere közötti megváltó erejű frigyként.59 A szír szerzők különösen szívesen használtak a ruházat viselésével kapcsolatos képe- két. Fiilöp evangéliuma azt állítja, hogy szükséges a test levetése ahhoz, hogy a mennyek országát örököljük, illetve olyan köntösről beszél, amelyet majd ott kell felöltem.60 Ezzel szemben a Figyelmeztető beszéd nem állítja, hogy a földi test levetése nélkülözhetetlen fel- tétele lenne a mennyei köntös felvételének. Tatianosz szennt az isteni lélek jelenti a meny- nyei ruházatot, amelyet azonban már a bukás előtt viselt az ember, vagyis amikor az anyagvilág részeként nyilvánvalóan testben létezett: ,,Mi két szellemet tudunk megkülönböztetni, ezek egyikét léleknek nevezzük, a má- sik azonban, amely a léleknél nagyobb, az Isten képe és hasonlósága. Az első embe- rekben mindkettő megvolt, hogy így anyagiak legyenek, és ugyanakkor felette áll- janak az anyagnak.”61 Tehát Tatianosz teljesen eltérően értelmezi az ember kapcsolatát a saját testével, mint a valentiniánusok: szerinte a halhatatlanság ismét a test ruházata lesz. 56 Uő, Greek Apologists of the Second Century, Philadelphia 1988. 57 Hunt, E.J., i. m., 40. 58 ״Ne tartózkodjatok egymástól, legföljebb közös megegyezéssel egy időre, hogy azt imádsággal töltsétek. Azután térjetek vissza egymáshoz, nehogy a sátán megkísértsen benneteket, mivel nem tudtok megtartóztatásban élni.” (Biblia, SZÍT, Budapest 2006, 1282) 58 Hunt, E.J., i. m., 40. 60 Fiilöp evangéliuma, 56,28-34; 57,21-22. 61 Oratio 12,1; A II. századi görög apologéták (Óí 8, szerk. Vanyó, L.), Budapest 1984, 326. 173
