Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Papp Miklós: A kompromisszum - Megközelítések a katolikus, a protestáns és a keleti teológia oldaláról
A kompromisszum - Megközelítések a katolikus, a protestáns és a keleti teológia oldaláról PAPP MIKLÓS A ״menthető mentésének elve” (régen ״kisebb rossz” elvének neveztük) elve csak ulti- ma ratio lehet: az embernek már az előszobában tudnia kell úgy manőverezni, hogy ne jusson zsákutcákba, ahol csak rossz választása lehet. Nincs tehát ״elkerülhetetlen bűn”, ez önellentmondás lenne, hiszen a bűn csak akkor jön létre, ha szabadon választottam. Persze lehet olyan szituáció, ahol nem rajtam múlott a zsákutcába valóbefordulás (beteg- ség, terrorizmus): az ilyen dilemmaszituációkban a tradíció szennt szükségszelep a ment- hető mentése (a tévesen nevezett ״kisebb rossz”). Az erkölcsileg felelős kompromisszum megragadja az itt és most értelmesen lehetségest25 Ha nem lehet halogatni a döntést, ha rósz- szabb a semmittevés a cselekvésnél, akkor abba az útba kell belevágni, ann a cselekvő szá- mára itt és most a kisebb rossznak tűnik.25 26 így nem erkölcsi rosszról van szó, hiszen nem szabadon akartam ezt a rosszat, hanem a menthető mentéséről. Az ember ilyenkor nem egy ״kisebb erkölcsi rosszat” választ, hanem azt legfeljebb eltűn, megengedi a menthető nagyobb jóért. Az erkölcsi rossz (bármilyen kicsi is) az rossz, sohasem lehet szabad vá- lasztás tárgya. 5. Cselekvés kettős hatással A tettnek sokféle hatása van, és az erkölcsi személyiség a legfontosabb hatásokra figyelni akar, bár minden hatást a legjobb akarattal sem lehet felmérni és kontrollálni. A kettős hatású cselekvés (dupplex effectus) elve a valóság és a hatások komplexitását akarja kont- rollálni. Lehetnek olyan esetek, ahol a cselekvés rossz hatásokkal is összekötött, s látnunk kell a jó és a rossz hatások rangsorát. Egy átgondolt cselekvési stratégiára van szükség, hogy a cselekvő erkölcsös maradhasson, ne bántsa a lelkiismeret a rossz hatások miatt, valamint a kárt annyira bekorlátozzuk, amennyire csak lehet. Minden tettünknek van fő hatása, és sokféle olyan mellékhatása, amit talán előre nem is láttunk és nem is akartunk, vagy ha mégis, még akkor is csak alárendeltjei a fő célnak: direkte nem szándékolt, ha- nem eltűrt következményei. Sürgős helyzetben megtörténhet, hogy nagyobb bűn sem- mit sem tenni, mint belemenni olyan cselekvésbe, aminek nem csak jó következményei vannak (ha az anya és a magzata is életveszélyben van, jobb az egyiket menteni, mint kettőt halm hagyni). A duplex effectus tana éppen ekkor tud segíteni: mesterien kidolgozott feltételei segítenek, hogy nagyon komplex helyzetben is nyugodtabb lelkiismerettel csele- kedjünk — még ha lesz is rossz mellékhatás.27 6. Tanácsok a kételkedő lelkiismeretnek H. Weber28 öt aranytanácsot ad a biztos lelkiismereti döntés megtalálásához: a) A döntésre időt kell szánni: akut helyzetben pillanatok alatt kell döntem (élet- mentés), de a nagy döntésekre alapvetően időt kell szánni. b) Az adott helyzet reális körülményeit fel kell mérni: a szituációra vonatkozó szakkérdéseket körül kell járni. 25 Demmer, K., art. Kompromiss, in Neues Lexikon der Christlichen Moral (szerk. Rotter, H.—Virt, G.), 381-385. 26 Demmer, K., Fundamentale Theologie des Ethischen, 220. 27 Uo. 271-274. 28 Weber, H., Általános erkölcsteológia, Szent István Társulat, Budapest 2001, 215. 156
