Teológia - Hittudományi Folyóirat 48. (2014)
2014 / 3-4. szám - Gájer László: A házasság fogalmának formálódása az egyház tanításában 1880-tól 1968-ig
A házasság fogalmának formálódása az egyház tanításában 1880-tól 1968-ig GÁJER LÁSZLÓ tés gyakorlatát úgy, hogy közben figyelmen kívül hagyjuk a morális és jogi szemponto- kát. ״Természetes és pozitív isteni törvény, hogy a nemzés a házasság gyümölcse kell, hogy legyen. Egyedül a házasság őrzi meg a házasfelek (adott esetben a nő) méltóságát, saját kincsét.”48 XII. Piusz tehát a mesterséges megtermékenyítés egyházi elutasításának alapjait is megvetette. A szexuális élet erkölcsös megélése csak a házasságon belül lehetséges.49 A testiségre vonatkozóan a pápa azt tanította, hogy a megfelelő mértékletesség mellett a házassági együttlétnek a test és a lélek boldogságát kell szolgálnia, és amikor a házasfelek ezt a bol- dogságot keresik, akkor nem tesznek semmi rosszat. Nem idegen tehát a keresztény magatartástól, ha a házastársi együttlétben a felek testi és lelki örömet is keresnek, míg egyidejűleg a gyermek nemzését is szem előtt tartják. Ugyanakkor a javak és célok tekin- tétében sem a CC, sem pedig XII. Piusz nem tett világos különbséget a tágabb értelem- ben vett házasság (és a testi együttlét, annak egészében), valamint a szűkebb értelemben vett, konkrét szexuális együttlét között, hanem a kettőre való utalást felváltva használta.50 Ezen a téren a későbbi megnyilatkozások tesznek majd utólagos pontosításokat. XII. Piusz gondolkodásán erősen érződik elődje, XI. Piusz pápa és az ágostoni ha- gyomány hatása. Mindezzel együtt álláspontja mérföldkövet jelentett a házassági jog és etika mai egyházi megközelítésének kialakításában főleg azért, mert az elméleti, teológiai megalapozáson túl — amely elődei megnyilatkozásaiban dominált — néhány fontos gya- korlati útmutatást is adott. Legtöbb kijelentése ma is érvényes és hatályos. 1951 előtt a családtervezésről és a házasságon belül a terméketlen időszakokra korlátozódó testi együttlétről magisztériumi tanítás nem született. Ennek oka az volt, hogy a fogamzásgát- ló szerek és a mesterséges megtermékenyítés módszerei ekkor jelentek meg és terjedtek el, míg korábban ezen a téren csak szűkös lehetőségek kínálkoztak. XII. Piusz pápa filo- zófiai megközelítése alapján a házassági együttlétnek természetesnek kell lennie, mert ha mesterséges beavatkozásokat alkalmazunk, akkor maga az emben személy sérül, legyen szó akár fogamzásgátlásról, akár mesterséges megtermékenyítésről. Isten ugyanis egy tér- mészetes rendet alapított az emberben, amely alapján az új élet megszületik és az embe- rek kölcsönösen odaajándékozzák egymást a házasságban. 5. A II. VATIKÁNI ZSINAT A katolikus házasságetika formálódásának következő stációja a II. Vatikáni Zsinat volt. Ezen ugyan tárgykörünkről nem született önálló dokumentum, de az egyház és a mai világ kapcsolatát tárgyaló Gaudium et spes (1965, továbbiakban GS) kezdetű konstitúción belül találunk a házassággal foglalkozó hét fejezetet (46—52). A zsinat előkészítésének ré- szeként a zsinati atyák elé került egy önálló tervezet (schema) a család és a házasság téma- körében is.51 A tervezetet egy, az Alfredo Ottaviam bíboros, a Szent Officium prefektusa 48 Vö. XII. Plusz, Alloc., Participantibus conventus intemationalis quarti medicorum catholicorum, 1949.09.29, in AAS 41 (1949), 559. A mesterséges megtermékenyítésből született gyermeket a pápa törvénytelennek is nevezte ugyanitt. 49 Ezt erősítette meg 1975-ben a Hittani Kongregáció Persona humana kezdetű határozata. Vö. SC Fid.: Persona hu- mana, 1975. 12. 297 ״. pont, in AAS 68 (1976), 82-84. 50 Vö. Selling, Magisterial teaching, 476. 51 Acta et documents Concilio Vaticano II Apparando: Series II (Praeparatoria), in Typis Polyglottis Vaticanis, 1960—1985, vol. 2, pars III, 937. 114
