Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Kocsis Imre: A Kolosszeieknek írt levél Krisztus-himnusza - Kol 1,15-20
KOCSIS IMRE A Kolosszeieknek írt levél Krisztus-himnusza - Kol 1,15-20 olyan tévtanítás áll, amelyben nagy szerepet kap a „világ elemeire” (2,8) való figyelem és az angyalok tisztelete (2,18). A „világ elemei” kifejezés a hellenista időszakban kozmikus erőkre vagy szellemi létezőkre is vonatkozott, akik nemcsak a világ folyását határozzák meg, hanem az egyes emberek sorsát is.67 A tévtanítás cáfolatára a 2,6-23 egységben kerül sor. Nagy hangsúlyt kap az a hitbeli meggyőződés, hogy Krisztus a világmindenség Ura, aki felette áll minden „fejedelemségnek és hatalmasságnak” (2,10), azaz minden kozmikus erőnek és szellemi lénynek. Krisztus egyedülálló kiváltsága, hogy „őbenne lakik az istenség egész teljessége testi formában” (2,9). Mivel a hívők egyedül őbenne „jutottak teljességre” (2,10), ezért kizárólag őt kell szolgálniuk, s nem alacsonyabb rendű lények jóindulatát kell keresniük. Ezek a gondolatok voltaképp már az elemzett himnuszban is kifejezésre jutnak. A 16. vers mondata egyértelműen kimondja, hogy a „trónusok”, „uralmak”, „fejedelemségek”, „hatalmasságok” Krisztusban, Krisztus által és Krisztusra irányultan lettek megteremtve. A 19. versben pedig a pléróma bentlakása nyer említést. Éppen ezért joggal gondolhatunk arra, hogy a himnusz által a levél szerzője bizonyos értelemben előkészítette a tévtanítókkal szembem későbbi érvelését. A tévtanításról bővebb ismertetést nyújt KOCSIS, I., Bevezetés, 149k.
