Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Kocsis Imre: A Kolosszeieknek írt levél Krisztus-himnusza - Kol 1,15-20
KOCSIS IMRE A Kolosszeieknek írt levél Krisztus-himnusza - Kol 1,15-20 koztatottd9 Mindazonáltal fontos hangsúlyozni, hogy nem egyszerű átvétellel, hanem nyilvánvaló újraértelmezéssel állunk szemben. A philóni Logosz egyértelműen teremtmény, s a Bölcsesség is annak tűnik (legalábbis a Péld 8,22-ben és Sir 1,4-ben), a preeg- zisztens Krisztus viszont egyértelműen elkülönül a teremtett valóságoktól (lásd fentebb „a minden teremtmény elsőszülöttje” kifejezés értelmezését). A himnuszban nemcsak a preegzisztens Krisztusról van szó, hanem a megtestesültről és megdicsőültről is. Annak a nagyjelentőségű kijelentésnek, miszerint a világmindenség Knsztusra irányultan (εις αύτόν) lett teremtve, nincs előzménye az ószövetségi és egyéb bölcsességi hagyományban. Ráadásul az εις αύτόν formula más, szintén hagyományosnak mondható mondatokban Istenre vonatkozik: „nekünk egy Istenünk van, az Atya, akitől minden van, s mi is őérte (εις αύτόν)” (lKor 8,6); „Mert minden belőle, általa és érte (= őrá irányultan, εις αύτόν) van" (Róm 11,36). Az εϊς αύτόν formula Krisztusra alkalmazása révén Knsztus isteni méltósága tárni fel. 3. 2. A gnózis A himnuszban levő szavak és kifejezések nemcsak a zsidó bölcsességi irodalommal, hanem gnosztikus iratokkal is rokonságot mutatnak. így a „Hármasalakú Protennoia” címet viselő műben a Logosz vág}7 Protennoia az, amely első teremtményként megelőzi a mmdenséget, sőt a mindenség általa lett megformálva és benne áll fenn. A pléróma főnév is nagy jelentőségű a gnózisban. A Corpus Hermeticumban például ez áll: „A világ a gonoszság plérómája, Isten pedig a jóé.” (6,4) Ezen és más egyéb összefüggések alapján E. Käsemann úgy vélte, hogy a Kolosszei- levélben található himnuszt eredetileg a gnosztikus megváltó tiszteletére készítették. Az éneket még a levélbe kerülése előtt egy ismeretlen keresztény átértelmezte és Krisztusra vonatkoztatta.55 * * * * 60 Käsemann nézetét más kutatók nem fogadták el. Egyfelől a megváltást illetően hatalmas a különbség a gnosztikus felfogás és a himnusz tartalma között. Ez utóbbi a megváltás egyetemes jellegét hangsúlyozza, míg a gnosztikusok szerint csak az előre kiválasztottak lehetnek a megváltás részesei. Másfelől azt sem szabad elfelejteni, hogy a gnosztikus iratok, amelyekben hasonló megfogalmazások olvashatók, biztosan a himnusz és a Ko- losszei-levél keletkezése utáni időszakból valók. A mai kutatók gyakorlatilag egyetértenek abban, hogy gnózisról mint kifejtett eszmerendszerről a Kr. u. I. században (főleg annak közepe táján) még nem beszélhetünk.61 Ennélfogva a gnózis bárminemű hatását kizártnak tekinthetjük. 55 Ismét utalhatunk Benoit, P. nézetére, miszerint a 15-17. versek tartalma eredetileg az ószövetségi értelemben vett Bölcsességet dicsőítette: L'hymne christologique, 250—263. A nézet nem talált kedvező fogadtatásra a kutatók körében. 60 Käsemann, E., Eine urchhstliche Taufliturgie (lásd a 2. lábjegyzetet). 6' Vö. Hengel, M., Paulus und die Frage einer vorchristlichen Gnosis, in UŐ., Paulus und Jakobus. Kleine Schriften III, Mohr Siebeck, Tübingen 2002, 473—510. 56
