Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Kocsis Imre: A Kolosszeieknek írt levél Krisztus-himnusza - Kol 1,15-20
KOCSIS IMRE A Kolosszeieknek írt tevéi Krisztus-himnusza - Kői 1,15-20 amelyek a preegzisztens Krisztust egyértelműen elkülönítik minden látható és láthatatlan létezőtől, egyértelműen azt jelzik, hogy Knsztust semmilyen formában sem lehet a teremtett valóságokkal egy szintre állítani. O a lehető legszorosabban Istenhez tartozik.31 „Mert benne teremtetett minden... ” Aló. vers elején hangsúlyosan áll a „benne” formula, amely nyilvánvalóvá teszi: Krisztus — s egyedül ő - töltött be közvetítő szerepet a teremtésben. Ez a gondolat a vers végén ismét a figyelem középpontjába kerül: „Minden őáltala és őrá irányultan teremtetett.” Nem tagadható, hogy hasonló kijelentések olvashatók sztoikus filozófusok írásaiban. Marcus Aurelius például így ír: „Természet... minden tőled ered, benned él, hozzád tér vissza.”32 Ez a mondat egyértelműen panteista szemléletet tükröz: a világ és az istenség egységét, s az ebből fakadó harmóniát állítja. Alexandriai Philón,33 sőt Pál apostol (lKor 8,6; Róm 11,36) is használ hasonló formulákat, ám mindketten világosan különböztetnek Isten mint Teremtő, és a világ mint teremtmény között. Hogyan értelmezendő a „benne” (év αύτω) kifejezés? Erre vonatkozólag több lehetőség is adódik. Az év prepozíciót voltaképp eszközhatározói értelemben is fel lehetne fogni. Mivel azonban a vers végén a δία (= által) prepozíció is szerepel, nem valószínű, hogy az év teljesen ugyanazt az értelmet hordozná. Több magyarázó az elöljárószót, annak elsődleges jelentése szerint, helyhatározói értelemben fogja fel. A háttérben a hellenista zsidóság szemlélete állna, miszerint a Logosz az a szféra, amelyben a világ létezik. A legvalószínűbbnek az a javaslat látszik, miszerint az év prepozíció relacionáhs vagy exempláris. A hátteret a bölcsességi hagyomány képezi: Isten a Bölcsesség jelenlétében, mintegy őrá tekintve és őt szemlélve teremt (Jób 28,20—28; Péld 8,22—36).34 35 Annak nyomatékosítása érdekében, hogy minden létező Krisztus közvetítői tevékenységének köszönheti létét, a himnusz szerzője a teremtmények több kategóriáját is felsorolja. „A menny és a föld” az Ószövetség szóhasználatában a világmindenséget jelenti (vö. Tér 1,1; 2,1; lKir 8,23; Neh 9,6; Zsolt 124,8; íz 42,5), de görög iratokban is előíordul hasonló értelemben.33 Szövegünk minden bizonnyal a hatnapos teremtéstörténet kezdetével (Tér 1,1) áll közvetlenebb kapcsolatban. „A láthatók és a láthatatlanok” kifejezés a görög kultúrkörben volt használatos,36 a zsidóság körében csak a rabbinista korban vált ismertté. „Trónusok, uralmak, fejedelemségek, hatalmasságok”: szellemi létezők, akiknek konkrét kilétéről a himnusz nem ad közelebbi felvilágosítást. A hangsúly azon van, hogy ők is Krisztus által léteznek, s így Krisztus fennhatósága alatt állnak. 31 A Niceai Zsinat hitvallásában ez áll: γεννηθέντα ού ΤΓΟίηθέντα („született, nem teremtetett”; DS 125). Joggal írja Hofius, O.: „Krisztus nem teremtmény, hanem a Teremtő oldalán van a helye, és Istenhez, az Atyához hasonlóan Úr minden teremtett valóság felett.” „Erstgeborener, 224. 32 Elmélkedések IV 23,2. Az idézet forrása: MARCUS Aurelius, Elmélkedések (ford. Huszti, J.), Parthenon Kiadó,. Budapest 1943, 58. 33 De Cherubim 125. 34 A prepozíció értelmezésének bővebb kifejtéséhez vö. Gnilka, J., Kolosserbrief, 64k; Aletti, J.-N., Colossiens 1,15-20, 52-57. 35 Vö. Gnilka, J., Kolosserbrief, 65. 36 Platón számára a „látható” és a „láthatatlan” a létezők két formáját jelenti: Phaidón 79a. A szóban forgó kifejezéspár használatához vö. Michaelis, W., art. ορατός - αόρατος, in ThWNTV (1954), 369-371. 50
