Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyetemes és partikuláris zsinati fegyelem befolyása a magyar zsinati jogalkotásra a 11-13. században
SZÚROM! SZABOLCS ANZELM Az egyetemes és partikuláris zsinati fegyelem befolyása... natok által megteremtett keretek közé illesztve azt. Megjegyzendő, hogy a következő nemzeti zsinatot — az 1292. évi Esztergomi Tartományi Zsinatot93 követő 1294. évi Pozsonyi Nemzeti Zsinatot95 96 - újra pápai legátus jelenlétében tartották meg, aki ezúttal Gentilis bíboros volt. Ennek a zsinatnak a sajátossága leginkább abban nyilvánult meg, hogy részletesen szabályozta a királyi immunitási jogot97, a királyi koronával összefüggő egyházfegyelmi rendelkezéseket98, valamint a megüresedett püspöki székek betöltésének kérdését.99 A pápai legátusok gyakori jelenléte mindezek tükrében vitathatatlanul, és meghatározó módon kihatott a magyarországi zsinati jogalkotásra és az egyházi bírósági gyakorlatra, illetve erősítették az egyházi intézmények pápai privilégiumait, amelyről több kortárs írásos emlék is tanúskodik.100 ÖSSZEGZÉS A Szabolcsi Zsinat intézkedéseivel összevetve, az első két esztergomi zsinat határozatai jól mutatják az egyházfegyelem Kálmán király alatti magyarországi fejlődését és erősödését. A hazai kánonok szövege mögött Kálmán uralkodásának kezdetén elsősorban nem az egyházi reform elvei, hanem a főképp az akkor Európában használt egyetemes joggyűjtemények általános normái jelentek meg, melyek a Decretum Burchardi Wormatiensis használatáról tanúskodnak. A legátusok jelenlétében megtartott zsinatok — kezdve a III. Esztergomi Zsinat tevékenységén — azonban már meggyökeresítették a gregoriánus reformokat Magyarországon, így a hazai egyházfegyelem túl tudott lépni a 12. század első felében Európa-szerte közkézen forgó joggyűjtemények szintjén. Külön kérdést jelent az invesztitúra, amiről a magyar uralkodók nem hajlandók lemondani, és ez a továbbiakban is gyakran vitát vált ki Magyarország és a Szentszék között, a III. Esztergomi Zsinat rendelkezése ellenére. Az 1279. évi Budai Nemzeti Zsinat határozatai kiemelkedő módon szemléltetik a magyarországi zsinati jogalkotásnak és a partikuláris egyházfegyelemnek az integráns illeszkedését a Katolikus Egyház kortárs egyetemes diszciplináns keretei közé. 95 PÉTERFY, C., Sacra concilia ecclesiae, 127—131; vö. Waldmüller, L., Die Synoden, 202. 96 Waldmüller, L., Die Synoden, 203, 206. 97 PÉTERFY, C., Sacra concilia ecclesiae, 156. 98 PÉTERFY, C., Sacra concilia ecclesiae, 157-160. 99 Péterfy, C., Sacra concilia ecclesiae, 160—166. 100 Vö. pl. BÓN1S GY., Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi bíráskodás történetéhez a középkori Magyarországon (Jog- történeti Tár 1/1), Budapest 1997, n° 15. 204
