Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az egyetemes és partikuláris zsinati fegyelem befolyása a magyar zsinati jogalkotásra a 11-13. században
Az egyetemes és partikuláris zsinati fegyelem befolyása... SZUROMI SZABOLCS ANZELM mondhatjuk a pszeudo-izidori befolyással kapcsolatos, és legmarkánsabban Gerics József által kifejtett nézetet, azonban ez álláspontunk szerint nem a Decretales Pseudo-Isidona- nae közvetlen hatásának, hanem az újabb — burchardi — gyűjteménybe abból bekerült hamis kánonoknak tulajdonítható. II. A CELIBÁTUS MEGTARTÁSA, A HÁZASSÁG FORMÁJA, VALAMINT A SIMÓNIA KÉRDÉSEI Érdemes összehasonlítani az 1100-as Esztergomi Zsinatot a tizenkét évvel később ugyanott megtartott újabb zsinat fegyelmi intézkedéseivel (vö. II. Eszteromi Zsinat).31 Az 1100-as zsinat 11. és 31. kánonja nem az abszolút nőtlen állapotot írja elő a pap számára, hanem csak a püspököt szólítja fel, hogy amennyiben nős, úgy felesége beleegyezését kikérve, tartsa meg a szeparációt, azaz a különélést.32 Nem véletlen, hogy ezeket a rendelkezéseket a kutatók előszeretettel hozzák kapcsolatba a 692-es Trulloszi Zsinat kánonjaival,33 amelyeket a Nyugat elutasított, de mind a mai napig alapját képezi a görög keleti egyházak jogának.34 Valójában itt mncs másról szó, mint a használatban lévő egyházi joggyűjteményekben szereplő fegyelem alkalmazásáról, amely a 300 körüli Elvirái Zsinat35 33. kánonján alapszik („Úgy határoztunk, hogy a püspökök, papok és diakónusok meg az összes [oltár] szolgálatra rendelt klerikusok teljesen tartózkodjanak feleségüktől és ne nemezzenek gyermekeket. Aki pedig megteszi, azt fosszák meg a klenkusi tisztségtől”), és amely a közös hátterét képezi mind a keleti, mind a nyugati celibátusra vonatkozó fegyelemnek36: Az 1112-es Esztergomi Zsinat 9., 10, és 12. kánonja már követi a gregoriánus reformzsinatok szóhasználatát (vö. 1089-es Melfii Zsinat, 1099-es Római Zsinat) és a teljes celibátust tekinti mércének a papok számára, amellett, hogy átmeneti szabályokat is tartalmaz azon papok részére,37 akik még az I. Esztergonn Zsinat rendelkezéseinek megfelelően részesültek a papi ordóból.38 31 Conc. Sírig. II, Can. 58: Similiter, si presbiter concubinam habuerit, deponatur. ZAVODSZKY L., Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények, 204. 32 Conc. Sírig. I, Can. 11: Ut hi, qui ad episcopatum promovendi sunt, si matriomnio legitimo iuncti sunt, nisi ex consensu uxorum, non assumatur. ZAVODSZKY L., Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények, 199. 33 ZAVODSZKY L., Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények, 101, 122. Galla F., A cluny reform hatása Magyarországon, Budapest 1931, 113-118. JUHÁSZ, K., Das Tschanad-Temesvarer Bistum im frühen Mittelalter 1030-1307, Münster in Westfalen 1930, 319—321. Sweeney, J.R., Gregory VII. The reform program, and the Hungarian Church at the End of the Eleventh Century, in Studi Gregoriánt 14 (1991), 265—275, különösen 272—273. 32 Vö. Dura, N., The Ecumenity of the Councill in Trullo: Withesses of the Canonical Tradition in East and West, in Nedungatt, G.-Featherstone, M. (ed.), The Council in Trullo revisited (Kanonika 6), Roma 1995, 229-262. 35 SZUROMI Sz. A., A keleti egyházfegyelem befolyása a korai magyar zsinatokon, in Erdő, P. (szerk.), Tanulmányok a magyarországi egyházjog középkori történetéről (Bibliotheca Instituti Postgradualis Iuris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae III/3), Budapest 2002, 143-153. 36 SZUROMI Sz. A., Egyházi intézménytörténet (Bibliotheca Instituti Postgradualis luris Canonici Universitatis Catholicae de Petro Pázmány nominatae 1/5), Budapest 2003, 14-15. 37 Conc. Strig. II, Can. 9: Ut nullus episcoporum aliquem promoveat clericorum ad diaconatum vel ultra, nisi prius continenciam voverit, et si uxorem habuerit, ex eius fiat consensu idem promittentis. — Can. 10: Ut nullus coniugatus presbiter aut diaconus altari deserviat, nisi prius uxori concedenti et continenciam voventi locum separatum, et necessaria vite temporalis provideat, et secundum apostolum habens, quasi non habentem se esse in- telligat. — Can. 12: Si presbiter altari deserviens concubinam habuerit, illa auferatur, ipse vero iuxta preceptum episcopi fructu peracto penitencie ad ministrandum altari restituatur ecclesie. ZÁVODSZKY L., Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények, 208; vö. Mansi XX. 963. 38 Szuromi, Sz. A., Az első három esztergomi zsinat és a magyarországi egyházfegyelem a 12. században, in Erdő, P. (szerk.), Tanulmányok a magyarországi egyházjog középkori történetéről, 87—142, különösen 107—110. 199
