Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 1-2. szám - Benyik György: A történeti Jézus-kutatás és bibliakutatás az Egyesült Államokban - A Jesus Seminar
az emberi akarat kérdése foglalkoztatta, amely jelenséget elsősorban a fenomenológia és a pszichoanalízis szemszögéből és módszereivel próbálta értelmezni. Érdeklődési körébe tartoztak továbbá az irodalmi alkotások, így a Biblia nyelvi természete és annak következményei, illetve a történelemtudomány alapfogalmai. Gondolkodására nagy befolyással volt Gabriel Marcel, Edmund Husserl, Karl Jaspers, Martin Heidegger és Sigmund Freud. Chicagói éveiben az angol és amenkai nyelvészettel foglalkozott. Ennek eredménye a La métaphore vive (Az élő metafora, 1975) című könyve, amelyben a metaforák költészetben betöltött szerepével, új jelentéseket teremtő erejével foglalkozik. Igen érdekelte a bibliai jelenségek hatékony továbbadásának módszere, sőt az is, hogy miként hal meg az egyházi kommunikációban38 a prédikáció során a bibliai szöveg néhány jelentése, és veszíti el provokatív szerepét a bibliai szöveg.39 David Tracy (1939—)40 amerikai katolikus pap, aki a Gregorianán végzett Rómában. Hermeneutikai elveire hatott Paul Ricoeur, Jacques Derrida, Hans-Georg Gadamer és a folyamatteológia jeles alakja, Schubert Ogden, valamint a misztikus Simone Weil is. Úgy véli, hogy a keresztény teológus első feladata az értelmezés, amely egyébként mind- annyiunk létéhez hozzátartozik. Minden teológusnak, amikor beszél „három címzettje van, egyrészt a társadalmi realitást, a szociális realitást, ez tágabb értelemben az egész társadalmat jelenti, szűkebb értelemben az akadémiai köröket valamint az egyház nyilvánosságát” (Tracy, 1981, 5). Az analóg képek megtalálása igen fontos az interpretáció számára. A keresztény interpretáció legfőbb típusa Jézus Krisztus, akit dialektikus nyelvezetben érdemes előadni (ld. Karl Barth). Felhívta a figyelmet a posztmodern Istenelnevezésekkel való párbeszédre, mivel ez a jelen teológiai igehirdetésünk nyelvi kontextusa. Megemlítek még néhány héber nyelvészt, akik főleg az ószövetségi hermeneutiká- val foglalkoztak, mint Robert Bemard Alter (1935-) amerikai héber nyelvész és összehasonlító irodalmár, a kaliforniai Berkeley Egyetemen 1967-től ismert. Kafka és a héber irodalom kapcsolatáról is írt értekezést. Kommentálta a Teremtés, a Kivonulás, és Sámuel í. könyvét. A narratív,struktúrákat vizsgáló iskola tagja. Ugyanehhez az iskolához tartozik Meir Sternberg (1950—), aki a héber Biblia kultúrák közötti szerepét vizsgálta, David M. Gunn (1942-), Dánná Nolan Fewell (1958—) héber nyelvész, aki a feminista teológia elkötelezettje és a narratív iskolához tartozik.41 A héber Biblia intertextuális szövegprogramjának a kiadója (1992), illetve a Bible and Ethics of Reading társkiadója (1997). E szerzők mindegyike az Ószövetség szövegeihez a narratív szemléletmód felől közelít. BENYIK GYÖRGY A történeti Jézus-kutatás és bibliakutatás az Egyesült Államokban - A Jesus Seminar 38 Igen jó összefoglaló bibliai és teológiai hermeneutikájáról: Wenzel, K., Glaube in Vermittlung, Geologische Hermeneutik nach Paul Ricceur, Herder, Freiburg 2008. 33 Ld. Francois-Xavier, A., P. Ricoeur hermeneutikäja: mit adhat a homiletikänak és a gyakorlati teológiának?, in Testben élünk. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia 2010 (szerk. Benyik, Gy.), JATEPress, Szeged 2011, 315—334. 40 Jelentősebb művei: The Analogical Imagination: Christian Geology and the Culture of Pluralism (1981); Talking About God: Doing Geology in the Context of Modern Pluralism, with John Cobb (1983); Short History of the Interpretation of the Bible, with Robert Grant (1984). 41 Compromising Redemption: Relating Characters in the Book of Ruth (1990); Circle of Sovereignty: Plotting Politics in the Book of Daniel (1991); Narrative in the Hebrew Bible (1993); Gender, Power, and Promise: Ge Subject of the Bible’s First Story (1993); The Children of Israel: Reading the Bible for the Sake of Our Children (2003); The Haunting Child of Samuel Bak (2009). 16
