Teológia - Hittudományi Folyóirat 47. (2013)
2013 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A család az egyház útja
A család az egyház útja KRÁNITZ MIHÁLY Közülünk senki sem szabadulhat meg attól a jegytől, hogy gyermek, azaz hogy léte valakitől származik. Az ember saját magát akkor fedezi fel, ha ráeszmél, hogy kapcsolatban van egy Te-vel, aki az életet ajándékozta neki, és akitől eredetében függ.50 Az első kötelék, mely fennáll a személy és a család között: a család az én konstitutív valósága. Amennyiben a személyes én tudomást szerez önmagáról, éppen akkor, amikor tudomást szerez egy saját magának egy Te-től való eredeti függőségéről. Ez a legszorosabb kötelék, amely az egyén és a valakihez tartozás között fennáll.51 Nem vagyunk szabadok, ha nem tartozunk valakihez.52 Az ember szabadsága a másikhoz való hozzátartozás felfedezésében valósul meg. Ezzel ellentétes az az eszmény, amely azt állítja, hogy az ember kötelékek nélkül élhet, a családhoz fűző kötelékeket elvághatja, és azt hiszi, hogy így szabaddá válik, de a családdal való kötelék szétszakításakor az ember új rabságba kerül.53 Már nem a család, a közösség az, amelyben az ember védelmet kap, és itt egyedül marad, és ki van szolgáltatva a tömegkommunikációs eszközök személytelen hatalmának.54 4. A NEVELÉS FONTOSSÁGA ÉS A SZEMÉLY FORMÁLÁSA II. János Pál különös gondot fordít a nevelésre is. Miben áll a nevelés? Az ember arra hivatott, hogy az igazságban és a szeretetben éljen. Minden ember önmaga őszinte elajándékozása által valósul meg. A nevelő olyan személy, aki lelki értelemben nemz.55 A kinyilatkoztatás alapján Isten terve valósul meg a családban, melynek alapvető célja a gyermek és a nevelése.56 A család feladata, hogy a valahová tartozásnak a felfedezésére neveljen. A nevelés nem az eszmények csomagja. Egy felfedezés, amely bevezet a valóságba.37 A család keretében az érzelmi nevelés is válságban van. Mivel korunk elszakította magát a Teremtőhöz fűződő kapcsolattól, a szexualitás elveszíti autenticitását és az emberek közötti kapcsolatteremtő tulajdonságát, sőt a magány egyik oka lesz. Mint áru, alapvető fogyasztási eszközzé vált.58 Szükséges, hogy újra felfedezzük a személy mélységes egységét, amelyben minden elem megtalálja a maga helyét Isten teremtő és megváltó tekintetében.59 Az ember egyedül nehezen élheti meg saját életének egységét, sőt ez lehetetlen számára.60 A családban a nevelés és a hagyomány során elsajátított magatartásformákat kell tovább fejleszteni.61 Mindannyiunknak folyamatosan újra kell kezdenünk a saját személyiségünk összeállításának a kalandját, mely csak a megbocsátáson keresztül történhet: Isten megbocsátása, so CAMISASCA, M., Korunk válságtünetei és a keresztény család, 131. 51 Camisasca, M., Korunk válságtünetei és a keresztény család, 131. 52 Camisasca, M., Korunk válságtünetei és a keresztény család, 131. 53 Camisasca, M., Korunk válságtünetei és a keresztény család, 131. 54 Camisasca, M., Korunk válságtünetei és a keresztény család, 131. 55II. JÄNOS PAl pápa Levele a családokhoz, 41. 56 Erdő, P., A család Isten tervében. Katekézis a család évében, SZÍT, Budapest 2011, 17—28 (A család a Teremtő terve szerint. Az élet továbbadása és a nevelés). 57 Camisasca, M., Korunk válságtünetei és a keresztény család, 132. 58 Camisasca, M., Korunk válságtünetei és a keresztény család, 133. 59 Camisasca, M., Korunk válságtünetei és. a keresztény család, 133. 60 Camisasca, M., Korunk válságtünetei és a keresztény család, 133. 61 Vő. SzentmArtoni, M., Erkölcspszichológiai tanulmányok (kulcsszavak: szabadság, pszichikai determinizmus, felelősség; a döntési folyamat lélektana, erkölcspszichológia és nemiség), in Személy, házasság és család (szerk. Szabó, F.), Róma 1988. 147
