Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)

2012 / 1-2. szám - Erdő Péter: A templomok építésének püspöki engedélyezése

A templomok építésének püspöki engedélyezése ERDŐ PETER a püspök, mind a világi bíró minden módon rá kell, hogy bírja azt, aki egyszer templo­mot kezdett építeni vagy egy régi templomot renoválni, hogy amit vállalt, fejezze is be, halála esetén pedig örökösei végeztessék el a munkát.50 De a jezsuita szerző továbbkérdez: azt is meg kívánja határozni, hogy milyen nagynak kell lennie a kezdetben biztosított va­gyoni alapnak. Olyannak kell lennie - válaszolja -, hogy abból kényelmesen megéljen egy pap és egy szolgálatot teljesítő klerikus, továbbá hogy az őrség díjazása, a világítás és a szent szolgálat biztosítva legyen. Elsősorban termőföldet tart szem előtt, melynek jöve­delméből mindezek fedezhetők.51 A püspök utólagos és hallgatólagos engedélyét a templomépítéshez a későbbi szer­zők általában nem tartják elegendőnek, mert a munka megindításának előfeltétele a ke­reszt püspöki kitűzése a helyszínen. Ez alól pedig valóban csak más célra keletkezett meg­lévő épület átvétele esetén lehet kivételt tenni. Ezt a kiegyensúlyozottabb nézetet már biztos álláspontként hangsúlyozza Anaklet Reiffenstuel (1642—1703), akinek kánonjogi traktátusa évszázadokra meghatározó tekintély volt.52 Reiffenstuel régebbi kánom hagyo­mányra hivatkozva53 a templomépítés püspöki engedélyezésének egy újabb feltételét is kiemeli: a főpásztornak előzetesen meg kell kérdeznie a környező papokat (plébánoso­kat, templomigazgatókat), hiszen az ő plébániájuk, templomuk működőképességét, lel­kipásztori és anyagi fennmaradását veszélyeztetheti újabb templomok építése a közvetlen közelben.54 A püspök előzetes engedélye mindenesetre a templomépítés elkezdésének to­vábbra is általánosan elfogadott legelső feltétele marad.55 Azt azonban más újkori szerzők — így sajátosan Ludwig Engel (1630—1674) is hang­súlyozzák, hogy az új templom, kápolna vagy akár házi kápolna építése nem okozhat jog­sérelmet a már működő plébániatemplom számára. Különösen a püspöknek kell ügyel­nie, hogy „ne tűrje” az ilyen sérelmes kultuszhelyek építését. Természetesen az erről alkotott véleményt a püspök az előzetes engedély megadásával, illetve megtagadásával ér­vényesítheti. Ha viszont valaki a püspök engedélye nélkül a plébániatemplom sérelmére építkezni kezd, a plébános jogosult ezt jelenteni, hogy az illetőnek el kelljen állnia az épí­téstől, vagy ha tovább folytatja, le kelljen bontania, amit létrehozott.56 Az új templom en­gedélyezésének ez a feltétele megváltozott intézményes garanciákkal a hatályos egyház­fegyelemben is megjelenik. Az újkori fejlődés egyik eredménye, hogy a templomépítés célja, feltételei és így engedélyezése tekintetében egyre világosabban előtérbe kerül e lelkipásztori szempont, egyre határozottabban említik a „hívek lelki javát”.57 A templomok karbantartásának terhe, mely már a korai középkorban fontos szem­pont volt58, szintén egyre nagyobb hangsúlyt kap az egyházjogi gondolkodásban. Ennek a fedezetét is előre kell biztosítani ahhoz, hogy a püspöki engedély megadható legyen az 50 AzOR, Pars II, lib. IX, cap. 3, q. 7; ed. Mediolani 1608, 615. 51 Uo. 52 Reiffenstuel, A., Ius Canonicum Universum, Lib. III. tit. 48 nr. 7; ed. Monachii 1706, III, 979. 53 Vö. C. 16 q. 1 c. 43-44. 54 Reiffenstuel, Lib. III. tit. 48 nr. 11; ed. Monachii 1706, III, 979. 55 Reiffenstuel, Lib. III. tit. 48 nr. 4; ed. Monachii 1706, III, 978. 56 Engel, L., Manuale parochorum, Pars I, cap. II, nr. 5; ed. 4Salisburgi 1677, 8, hivatkozással X 5.32.1—2-re és az ah­hoz fűzött magyarázatokra. IX. Gergely dekretális-gyűjteménye 5. könyvének 32. címe ugyanis (De novi operis nuntiatione) a törvényes érdek védelmének ezzel a klasszikus esetével foglalkozik. 57 Pl. Aichner, S., Compendium iuris ecclesiastici, '“Brixiae 1905, 725, § 203, nr. 1 („causa iusta bonum spirituale fide­lium concernens”). 58 Vö. pl. Conc. Bracaren. (a. 572) c. 2 (C. 10 q. 3 c. 1); Conc. Toletan. XVI (a. 693) c. 5 (C. 10 q. 3 c. 3). TEOLÓGIA 2012/1-2 7

Next

/
Thumbnails
Contents