Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)

2012 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: A II. Vatikáni Zsinat ökumenikus pápái

KRÁNITZ MIHÁLY AII. Vatikáni Zsinat ökumenikus pápái szeretett volna részt venni éppen az előítéletek és az ellenségeskedés legyőzésében, melyek kelet és nyugat dialógusát megnehezítették. Szentföldi zarándoklatján VI. Pál pápa Athé- nagorásszal való találkozása és a pátriárka átölelése a keresztények közötti párbeszéd foly­tatásának a testvéri szeretetre alapozott erős, hangsúlyos jelévé vált, anélkül természetesen, hogy a két egyház közötti teológiai és pasztorális különbözőségeket elleplezték volna.48 Az elméletet szorosan követte a zsinati határozatok végrehajtása. VI. Pál pápa a zsi­nat után tudatosan törekedett a határozatok átültetésére a gyakorlatba, és a zsinat szelle­mében megújítani a katolikus egyházat. Az ökumenikus szempontból is fontos rendelke­zések közül kiemelkedik az állandó püspöki szinódus intézményének bevezetése (1965), az állandó diakonátus felújítása (1967), a Római Kúria átszervezése (1968) és nemzetkö­zivé tétele, a pápai szertartások modernizálása, többek között a pápai korona és a hord- szék használatának eltörlése (1968), végül a vegyes házasságok kérdésének újraszabályo­zása (1970), és 1965—1969 között a liturgiareform, amely a latin mellett lehetővé tette a népnyelv használatát és kialakította az egyszerűbb egyházi naptárt.49 6. I. JÁNOS PÁL PÁPA EGYSÉGESÍTŐ SZEMÉLYE 1958. december 15-én XXIII. János pápa Albino Lucianit Vittorio venetói püspökké nevezte ki és ő is szentelte püspökké. Mint püspök részt vett a II. vatikáni Zsinat vala­mennyi ülésén. 1969-ben velencei pátriárka lett, s ilyen minőségben fogadta a Velencét felkereső VI. Pál pápát, aki saját stóláját a pátriárka nyakába helyezte. A harminchárom napból (1978. augusztus 26-szeptember 28.) I. János Pál pápa a derűs mosolyát hagyta ránk.50 Paul Poupard így idézi fel: „Újra látom I. János Pál pápát, aki lemond a tiara és a koronázás pompájáról, s egyszerűen ragyogó mosollyal fogadja bíboros testvéreit, akik testvéri módon vele együtt ünnephk pápai szolgálatának megkez­dését”.51 Poupard bíboros I. János Pál magatartását Szent Ferenc és Keresztelő János hiva­tásához hasonlítja. Erezhető az új pápa csodálatosan „ferences hangneme”, alázatos mo­solya, viselkedésének üde közvetlensége. Pápa anélkül, hogy bármikor is azt a benyomást keltené, hogy „pápát játszik” — szól róla visszaemlékezéseiben.52 53 Luciani pápa névválasztásával (János Pál) kifejezte, hogy elődjei, XXIII. János és VI. Pál pápák nyomdokait, valójában a II. Vatikáni Zsinat irányvonalát kívánja követni. Rövid pontifikátusa nem tette lehetővé, hogy konkrét lépéseket tegyen az ökumené te­rületén, de a beszédes „név” őt a keresztények és valamennyi jóakaraté ember barátjává tették.55 Urbi et orbi rádióüzenetében többek között a következőket mondta: „Folytatni akaijuk az ökumenikus erőfeszítést, amit közvetlen elődeink végakaratának tekintünk.”54· 48 COCCOPALMERIO, F., Paolo VI. Papa dei dialogo, 50. 49 GÁRDONYI, M., Bevezetés a katolikus egyház történetébe, Jel Kiadó, Budapest 2006, 350. (VI· Pál pápasága. A zsina­ti reformok bevezetése) 50 Poupard, P., Miért van pápánk?, 10. Lásd még Marco Roncalli új életrajzát: Giovanni Paolo I. Albino Luciani, San Paolo, Cinisello Balsamo 2012. 51 Poupard, P., Miért van pápánk?, 165. 52 Uo. 133. 53 Albino Luciani 1976-ban adta ki „képzelt” levelezését ismert történelmi személyiségekkel, melyek VI. Pál után őt is a „párbeszéd és a dialógus emberévé” tették. Vö. Őszinte híve: Albino Luciani: levelek neves személyiségeknek, Kairosz, Budapest 2008. 54 Vö. http://www.papaluciani.it/27ago.html: „Vogliamo continuare lo sforzo ecumenico, ehe consideriamo l’est­rema consegna dei Nostri immediati Predecessori, vegliando con fede immutata, con speranza invitta e con 66 TEOLÓGIA 2012/1-2

Next

/
Thumbnails
Contents