Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Kocsis Imre: A Filippieknek írt levél Krisztus-himnusza - Fil 2,6-11
A Filippieknek írt levét Krisztus-himnusza - Fii 2,6-11 KOCSIS IMRE 3. VALLÁSTÖRTÉNETI HÁTTÉR A kutatók újra meg újra megfontolás tárgyává teszik, milyen bibliai vagy egyéb hatások befolyásolhatták a himnusz megfogalmazását. E tekintetben több hipotézis is napvilágot látott. Érdemes ezekből néhányat közelebbről szemügyre venni. 3. 1. Ádám A nézet képviselői a himnusz első felében Ádám — Krisztus ellentétet vélnek felfedezni. Az alábbi érvekre hivatkoznak: a) a μορφή főnév a Ter 1,26-ban szereplő Π1ΏΊ (demut) szónak fel, s voltaképp az istenképüséget jelenti, b) Az a tény, hogy Krisztus „nem tartotta zsákmánynak az Istennel való egyenlő levésf ’ Ádám azon törekvésével áll szemben, hogy olyan legyen, mint az Isten (Tér 3,5). c) Knsztus engedelmessége (8. v.) egyértelmű ellentétben áll Ádám engedetlenségével (vö. Róm 5,19). A nézetnek voltaképp két változata is van. Az egyik szerint a preegzisztens Krisztus,32 a másik szerint az ember Jézus33 van Ádámmal szembeállítva. Ezt a második változatot nem partjuk elfogadhatónak. Ha a 6. versben az ember Jézusról van szó, mi értelme van a 7. versben leírtaknak? Mit jelent az, hogy „kiüresítette önmagát”, s főleg az, hogy úgy találtatott, „mint ember”?34 Az első változatot viszont nagyon megfontolandónak ítéljük, bár némi pontosítás szükséges. A μορφή θεού kifejezésnek az „Isten képmása” értelmében történő felfogása ugyanis nem megalapozott. Ha a μορφή θεού az istenképűségre vonatkozik, akkor nem világos, mit jelent a 7. versben a μορφή δούλου felvétele. Ádám a bűnbeesés által nem vesztette el istenképűségét (vö. Tér 9,6). Az Istennel való egyenlőséghez való nem ragaszkodás hangsúlyozása ellenben joggal összefüggésbe hozható a Tér 3,5-tel, amelyben az Istenhez való hasonlóság, vagyis az Isten „szintjére” való feljutás lehetősége merül fel az első emberpár számára.35 3. 2. A mennyei ember - „ősember” Az előző nézettel némileg rokon O. Cullmann36 felfogása, amely a μορφή θεού kifejezést szintén az istenképűség értelmében fogja fel, de nem a földi Ádámra, hanem a mennyei emberre (vagy emberfiára) vonatkoztatja. Ebből kifolyólag úgy látja, hogy Krisztus a 6. versben mint mennyei ember áll előttünk, aki Isten igazi, hiteles képmása. Ezen értelmezés szerint a himnuszban voltaképp Alexandriai Philón hatása tükröződik. Ugyanis abból a tényből, hogy a Teremtés könyvében két elbeszélés olvasható az ember teremtéséről, Philón arra következtet, hogy a Ter 1,26-ban az ideális, mennyei ember teremtéséről van 32 Vö. Feuillet, A., L’homme-Dieu considéré dans sa condition terrestre de serviteur et de redemptem (Phil II,5ss et textes paralleles), in Vivre et penser II, Paris 1942, 58-79; Dupont, }., Jésus-Christ dans son abaissement et son exaltation d’aprés Phil 2,5-11, in RSR 37 (1950), 500-514; 33 Vö. Murphy-O’Connor, J., Christological Anthropology in Phil 2,6-11, in RB 82 (1976), 25—50; Dunn, J. D. G., Christology in the Making, SCM Press, London 1980, 114—125. 34 A nézet bővebb kritikáját nyújtja Hurst, L. D., Re-enter the Pre-existent Christ in Philippians 2.5—11?, in NTS (1986), 449-457; Hofius, O., Christushymnus, 113—122. 35 Ugyanezt az álláspontot képviseli WlLCKENS, U., Theologie des Neuen Testaments I. Teilband 3, Neukirchener, Neukirchen-Vluyn 2005, 247. 36 Vö. Cullmann, O., Az Újszövetség krisztológiája, 158-161. Ä 2012/1-2 51
