Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Beran Ferenc: A család a társadalom sejtje - A család helyzetének változása a Familiaris consortio utáni időkben
BERAN FERENC A család a társadalom sejtje állította például a felnőttek számára, de ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a gyermekek a nyitottságukat, őszinteségüket meg tudják őrizni. 2. 4. A szociális érzékenység elsajátítása Az előző pontban a családoknak az erkölcsi értékekre való nevelés fontosságát mutattuk be. Az erkölcsi nevelés egyik legfontosabb módja az ún. „szociális érzékenység” kialakítása, amely elsősorban a szegények, betegek, nehéz sorsúak felé való megnyílást jelenti. Ennek már gyermekkorban el kell kezdődnie. Ha a gyermek környezetében azt látja, hogy szülei figyelmes szeretettel fordulnak a környezetükben élő idősek, szegények, betegek felé, akkor a velük való törődés természetessé válik számukra. Az egyház a nehéz helyzetben levők segítést a nevelés együk legfontosabb feladatának tartja. Ez mutatkozik meg a házasságkötési szertartás befejező áldásában, ahol a pap arra szólítja fel az útra induló házastársakat, hogy legyenek Isten szeretetének tanúi a világban, hogy „a szenvedők és a szegények,” akik jók voltak, egykor hálásan fogadják őket Isten örök hajlékában.17 Arany János 1851-ben írt, Családi kör című verse megkapó szépséggel iga le egy a falusi család estélyét, amelyet egy, a szabadságharcban megsebesült, most segítséget kérő „hadfi” látogatása tesz különlegessé. A családfő és felesége tisztelettel fogadja a szegény koldust: megvendégelik, asztalhoz ültetik, töltenek a tányérába és korsójába, majd a vacsora után figyelmes szeretettel hallgatják elbeszélést a szabadság „véres napjairól” és a bujdosók nehéz sorsáról. Amikor pedig az addig tanuló nagyobbik fiú megkéri, hogy „meséljen még egyet”, az apja így feddi meg őt: „Nem mese ez, gyermek!” Úgy tűnik, hogy a vers megírásnak egyik fontos oka annak jelzése lehetett, hogy a családi kör az a hely, ahol a gyermekek még a könyveknél is fontosabb ismereteket, erkölcsi értékeket sajátíthatnak el: a vendég- és hazaszeretetet. A Familaris consortio kezdetű apostoli buzdítás megkülönböztetett figyelmet szentel ennek a feladatnak. A család társadalmi feladatainak a bemutatásakor az evangéliumot és Szent Pál apostolt idézi. Jézus a kicsik, és elesettek megsegítésre buzdít: A kicsinyeknek adott pohár víz jutalmat érdemel (vö. Mt 10,42). Szent Pál apostol pedig kifejezetten a vendégszeretetre serkent: „Legyetek vendégszeretők!” (Róm 12,13)18 Később II. János Pál pápa a vasárnap megszentelésével foglalkozó apostoli levele az Úr napját mint a szolidaritás napját mutatja be, amely megvalósulhat „a magányos ember étkezésre szóló meghívásával, beteglátogatással, nélkülöző családok megajándékozásával, néhány óra önkéntes szolgálatra szentelésével.”19 Azok a családok, akik vasárnap az Úr asztalánál magukhoz veszik az eukarisztiát mint a szeretet szentségét, otthonukban a jócselekedet által annak hatását meg tudják osztani másokkal. Az utóbbi években a világválság miatt különösen fontos az, hogy a keresztény családok a gyermekeik a szociális nehézségekre való fogékonyságát, „érzékenységét” kialakítsák. Ennek a nevelésnek elsősorban szerény, a média fogyasztásra buzdító hatását visz- szautasító életformában kell megnyilvánulnia. Ehhez az életformához hozzátartozik a környezetben élő szegények, betegek, idősek támogatása. Ezt az otthoni példát kell meg17 Vö. A házasságkötés szertartásának rendje, Szent István Társulat, Budapest 2006, 46. 18 Familiaris consortio 44. 19II. JÁNOS PÁL pápa, Apostoli levél a vasárnap megszenteléséről, 72. 40 2/1
