Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Szennay András: Heinrich Fries Magyarországon - 100 éve született az ökumené munkása
Heinrich Fries Magyarországon - 100 éve született az Ökumene munkása SZENNAY ANDRÁS azt nyújtja az embernek, ami biztos útként vezet élete teljességéhez és üdvösségéhez, evilági és örök boldogságához. Fries előadásaiban és publikációiban sosem feledkezett meg arról, hogy gondolataival a hívő vagy hinni akaró ember számára kíván segítséget nyújtani. Teológiájának címzettjei közé tartozik a kérdező, a bizonytalan, de ugyanakkor hinni kívánó ember is. Sohasem tévesztette szem elől, hogy a nagyon is „bennfentes nyelű” leszűkíti a megértés határait. Friest mindig szent harag fogta el, ha azt kellett tapasztalnia, hogy az egyházi megnyilatkozások - olykor épp csak a nem szerencsés megfogalmazások miatt - több gondot, mint örömet jelentenek az emberek számára. Ilyen irányú tapasztalataira visszagondolva jelentette meg Leiden an der Kirche című könyvét.7 Számos további könyvében széles olvasókörhöz fordult, nagyszámú prédikációs kötete jelent meg. Ezek azt igazolják, hogy nemcsak teológus, hanem hitének tanúja és tanúságtevője is volt. Emberként is, tudósként is nagyfokú toleranciát tanúsított, ám elveitől a feszültségek sem tántorították el. FŐ MŰVE, A FUNDAMENTALTHEOLOGIE Heinrich Fries 60 könyvet és több mint 1200 tanulmányt publikált. Számos munkáját lefordították európai nyelvekre. Fundamentális teológiai munkásságát összefoglaló életműve, hatalmas munkája a Fundamentaltheologie,8 Örvendetes, hogy a teológia egy tudós tanítója vette a bátorságot, és egyetlen hatalmas műben tette közzé kutatásainak, tanítói munkásságának summáját. A kiadási év (1985) érdekessége, hogy három kollégája, Walter Kern, Hermann Josef Pottmeyer és Max Seck- ler szintén ugyanabban az évben indította útjára Handbuch der Fundamentaltheologie című művét. Fnes műve nemcsak a szakkollégák, hanem az egyetemi hallgatók, a lelkipásztorkodásban elmélyülni kívánók, de még az érdeklődő világiak számára is tanulságos olvasmány. A fundamentálteológia hagyományos célkitűzésének is megfelelt, mivel az általa kiemelkedő fontosságúnak tartott Péter-levél intését is szem előtt tartotta: „. ..legyetek mindig készen rá, hogy mindenkinek megfeleljetek, aki csak kérdezi, mi az alapja reményeteknek.” (lPét 3, 15) Fries nagy munkájában elsősorban a bibliai üzenetet akarta közvetíteni, de úgy, hogy a maga által megfogalmazott kérdéseket is megválaszolja. Rendszerében a klasszikus teológia fundamentális felépítését tartja szem előtt. Három, bőséges anyagú részben bontja ki, hogy mit jelent a hit, majd a hit korrelatívumát, a kinyilatkoztatást tárja a vizsgáló elé, végül pedig az egyházról tárgyal, amely a kinyilatkoztatás befogadója és továbbadója. A három nagy gondolatsort a teológiai és nem teológiai irodalom bemutatásával dolgozza föl. Kiemelten szól azokról a fejezetekről, amelyek a hit és kinyilatkoztatás történetiségét tárgyalják. Fries jeles ismerője és örököse volt a tübingeni teológiai iskolának. Reflexiói nem állnak meg az elvont elveket tárgyaló spekulációknál, hanem a konkrét történelemhez, mindenekelőtt a két szövetséghez és az évszázadokon átívelő hagyományhoz, napjaink értelmezési törekvéseihez kapcsolódnak. 7 Leiden an der Kirche, Freiburg/Brsg.-Basel-Wien, 1989. 8 Fundamentaltheologie, Graz-Wien-Köln, 1985, 579. Lásd még: DDR-kiadás: Fundamentaltheologie (hrsg. v. G. Ster- zinsky), Leipzig, 1985; spanyolul: Teológia fundamental, Barcelona, 1987; olaszul: Teológia fondamentale. Biblioteca di Teológia contemporanea, Brescia, 1987, angolul: Fundamental Tlteology, Washington DC, 1996. TEOLÓGIA 2012/3-4 227
