Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században
BENYIK GYÖRGY Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században A XIX. századi áttöréshez, amelyhez a legtöbb észak-amerikai tudós bibliamagyarázó hozzájárult, meg kell említenünk a korábbi évszázadban élt Stuart Mosest (1780— 1852),25 aki az Andover Seminary tanára volt csaknem 40 évig,26 s akit egyrészről élesen támadtak, másrészt viszont dicsőítettek is a tanítványai (akik egyébként sokat tettek a műve elfogadtatásáért). Ok erőteljesen hangsúlyozták a történeti és a filológiai szempontok fontosságát a bibliai szöveg elemzésében. Ezt egyébként mind a konzervatív, mind pedig a liberális exegéták hangoztatták, azonban mindkét oldal másként végzete a történeti háttér elemzését. A történeti elemzés irányát befolyásolta a német vallástörténeti iskola,27 elsősorban J. G. Eichorn ószövetségi bevezetője,28 amely alapvetően meghatározta 1979; The Hebrew Bible and Its modern Interpreters (ed. Knight, D. A.-Tucker, G. M.), CA Scholar’s Press, Chico 1985; Moir, J. S., A History of Biblical Studies in Canada, CA Scholar’s Press, Chico 1982; Perdue, L. G., Hie Collapse of History Reconstructing Old Testament Theology, Fortress, Minneapolis 1994; Riches, J. K., A Century of New Testament Study, PA Trinity Press, Valley Forge 1993; Saunders, E. W., Searching the Scriptures: A history of the Society of Biblical Literatures Í880-I980, CA Scholars Press, Chico 1982; Smart, J. D., The Interpretation of the Scripture, Westminster Philadelphia 1961; Students of Covenant: A Histor)' of Jewish Biblical Scholarship in North America (ed. Sperling, S. D.), Scholar’s Press, Adanta 1992. 25 Stuart Moses (1780-1852) amerikai biblikus volt, aki szigorú nevelést kapott egy amerikai farmon. A Yale egyetemen szerzett diplomát 1795-ben, Thimothy Dwinght (1752-1817) volt rá legnagyobb hatással. 1902-ben Connecticutban tanított, és hamarosan a Yale tutora lett két évig. 1806-ban New Flavenben lett lelkész, és egyben az Andover Theological Seminaryban tanított 1909—1948 között, csaknem negyven éven keresztül. Elődje volt Eliphalet Pearson (1752—1826), aki 1786-1806 között a héber és a keleti nyelvek professzora lett a Harvar- don. Ebben a korszakban többet foglalkozott göröggel, mint héberrel. 1801-1812 között készült el a diákjai számára a héber nyelvtana, részben W. Gesenius újrafordításaként, melyet diákjai naponként másoltak az ő kéziratából, és csak 1813-ban nyomtatták ki. 1821-ben bővített formában jelent meg bőséges szintaxissal és gyakorlatokkal, új kiadása pedig Angliában dr. Puseynél jelent meg 1831-ben. Őt tekintik az amerikai filológiai exegézis atyjának, akinek művét 1500 tanítványa (akikből 100 misszionárius lett) népszerűsítette szerte a világon az angol nyelv- területeken. Főbb művei: Winer’s Greek Grammar of the New Testament (1825; Edward Robinsonnal együtt készítette); Commentary on the Epistle to the Hebrews (1827—1828); Commentary on the Epistle to the Romans (1832); Commentary on the Apocalypse (1845); Miscellanies (1846); Gesenius’s Hebrew Grammar (1846; ebben a formában Stuart hosszú vitába keveredett Thomas Conanttal, Gesenius korábbi fordítójával); Commentary on Ecclesiastes (1851); Commentary on the Book of Proverbs (1852). 26 Az Andover Theological Seminary a legrégebbi szeminárium, amely az 1778-ban alapított Phillips Academy-ból jött létre a Harvard Campusán. Eredetileg unitárius orientáltságú, majd ortodox kálvinisták vették át a vezetést 1805-től, ami hosszú ideig tartó vitát eredményezett. 1908-ban kezdődött egy 18 éves folyamat, amelynek eredményeként együttműködés jött létre az Andover unitarista irányzatú vezetése és a Harvard Divinity School között. Számos baptista lelkész is itt tanult. Híres növendékei: Adoniramjudson, aki 1810-től irányította a külföldi, missziót és baptista misszionárius lett Myanmarban és Burmában. Bela Bates Edwards (837-1852) az American Quarterly Observer, aBiblical Repository és a Bibliotheca Sacra teológiai periodikák kiadója. William Adams, a Union Theological Seminary (New York) alapítója és későbbi elnöke. Joseph Hardy Neesima, a Doshisha University alapítója és elnöke Japánban. 27 A kereszténységet történeti alapon magyarázó, protestáns szentírás-tudományi és egyháztörténeti irányzat. 1886-1893 között elsősorban a Göttingeni Egyetemen habilitált biblikusok és egyháztörténészek terjesztették. Hermann Gunkel munkásságával indul, majd Rudolf Otto és Ernst Troeltsch fejlesztette rendszerré. A Szentírással kapcsolatban az irodalomkritikával szemben a hagyományt, a kereszténységgel kapcsolatban a dogmatikával szemben népi jámborságot hangsúlyozták. Az iskola szerint a kereszténység nem az ószövetségi messiási prófétiz- musnak, hanem a késő zsidóság apokaliptikus gondolkodásának folytatása. Úgy gondolták, hogy a kereszténység a zsidóságon kívüli babiloni és egyiptomi vallási elemeket is magába olvasztott, sőt állításuk szerint Szent Pál és Szent János még a hellenista gnózist is belekeverte a keresztény tanításba. Ennek ellenére a vallástörténeti iskola a kereszténységet a legmagasabb rendű vallásnak tekintette. Vö. KRAUS, H. J., Geschichte der Historisch-kritischen Erforschung des Alten Testaments, Neukirchen 1956. Újszövetségi vonatkozásban a legjobb összefoglaló: Baird, W., History of New Testment Research, II. vol., Fortress Press Minneapolis 2003. 28 Einleitung in das Alte Testament 1—5, Leipzig 1780—1783. 22
