Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Rosner Zsolt: Nesselrode Vilmos pécsi püspök hagyatéka - Egy feszültségekkel teli életmű utolsó akkordja
Nesselrode Vilmos pécsi püspök hagyatéka - Egy feszültségekkel teli életmű utolsó akkordja ROSNER ZSOLT gyak maradtak ekkorra. A személyes tárgyaknak az elajándékozása vagy elvitele a püspök halála körüli napokban valószínűleg megtörtént. Vajon a könyvek a káptalané, a liturgikus ruhák és felszerelések valóban a székesegyházé lettek? Ennek bizonyítása vagy cáfolata éppen leltár birtokában volna lehetséges.46 Mindenesetre tanulságos, amit Kollányi Ba- lásfy Tamás pécsi püspök ingóságainak halálakor (1625. március 10.) történő elhordásáról írt.47 Érdemes összevetni leltárunkat az 1728-ban meggyilkolt bátai apát, Jany Ferenc, vagy az 1678-ban elhunyt Johann Christoph von Kindsberg konstantinápolyi császári követ hagyatéki leltárával, ahol ezek a személyes tárgyak is szerepelnek.48 Ezen leltárak egyben becsük is, céljuk, hogy a hagyatéki vagyon teljes értékét meghatározzák. c) Gabona, bor, lábasjószág és pénz A néhai püspök halálos ágyán a meglévő bor-, gabona- és pénzvagyont, valamint az 1733-as esztendőben befolyó jövedelmeit az új püspökre hagyta. Tehette ezt akár az általa 1723. március 12-én kifogásolt Kollonich-féle egyezmény alapján is,49 hiszen az a pincekészle- tet az utódra hagyja. Ám az 1723-as gravamenekre adott királyi válasz 12. pontja is alapot ad ehhez.50 Ezért akadályozza meg ezen értékek leltárba vételét kétszer is a nagyprépost. Az ingóságok számbavételét azonban a kamara végül is keresztül viszi, szabályosan lefolytatják az ingóságok eladását, és a hagyatéki vagyon a kincstár kezébe kerül. Egyedül a pincekészletről olvashatjuk, hogy az új püspök pincéjébe kell időlegesen kerülnie, a többi ingóság (gabona, állatállomány), továbbá a püspök által megszerzett, de nem a püspökség tulajdonát képező szőlő és majorság - mind pénzzé teendő. Hogy ez azt jelentené, hogy a bor a püspöké, a többi pedig a kamaráé? Ennyi talán feltételezhető, de nem bizonyítható. Mindenesetre érdekes, hogy Thurn püspök a takarmány egészének pénzzé tételét javasolja; ehhez tehát valamilyen érdek fűzte. A HAGYATÉKI ELJÁRÁS IDŐRENDJE 1731. augusztus 23-án Nesselrode kijelentette, hogy a városi kórházra hagyja ingóságait. Nincs azonban írott végrendelet. 1731. szeptember 8-án Nesselrode halála esetén 1030 forintot ígért a szemináriumnak. Nincs azonban írott végrendelet. 1732. szeptember 29-én Nesselrode Ferenc Vilmos püspök meghalt - végrendelet nélkül. 1732. október 3-án Pozsonyban keltezték Dullersperg Ferdinánd provizor megbízását Nesselrode püspök hagyatékának összeírására. 1732. október 10-én Bakács nagyprépost megakadályozta a hagyaték leltárba vételét. 1732 november 8-án Csáki bíboros51 és Nesselrode püspök halála miatt az ezek egyházi birtokain lévő gabona eladásával a Magyar Királyi Kamarát bízták meg, de kikötöt46 Vö. Fazekas, 1993, 307. 47 KollAnyi, 1896, 133k. 48 HKA HFU r. Nr. 624. (1729. júl. 29. föl. 526-539.) és Kerekes 2003. 49 KollAnyi, 1896, 236. 50 KollAnyi, 1896, 238sk. 51 Csáky Imre bíboros, váradi püspök, kalocsai érsek 1672. október 28-án született híres magyar főúri család sarjaként. Egerben, Bécsben és Rómában tanult, 1696-ban már fölszentelt pap és kassai plébános, 1702-től váradi püspök, 1710-től kalocsai érsek. Ő szenteli püspökké Nesselrodét Székesfehérvárott 1711. szeptember 24-én. 1732. augusztus 28-án hunyt el. iOLÓGIA 2012/3-4 211
