Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Rosner Zsolt: Nesselrode Vilmos pécsi püspök hagyatéka - Egy feszültségekkel teli életmű utolsó akkordja
Nesselrode Vilmos pécsi püspök hagyatéka - Egy feszültségekkel teli életmű utolsó akkordja ROSNER ZSOLT rendek közötti érdekegyezés azonban csak részleges volt. Mivel a hadi kiadások jóval meghaladták az udvar bevételét a királyi Magyarországról, ezáltal a rendek kiszolgáltatott helyzetbe kerültek uralkodójukkal szemben, aki saját kamarai szervein keresztül igyekezett minél nagyobb bevételekhez jutni a királyi Magyarország területén is.23 Mindez a folyamat egybeesett az európai uralkodók általános törekvésével, hogy a feudális rendi kormányzás helyett saját abszolutisztikus kormányzásuk feltételeit kiépítve, saját hatáskörben modernizálják az államberendezkedést. A főpapi hagyatékok feletti vita során is kiderült, hogy a királyi túlkapásoktól sem a pápai, zsinati határozatok, sem az országos törvények nem védhették meg a klérust: csak maga a király. A királyi rendeletek elvi elfogadásával viszont a főpapság szentesítette, hogy a király szabályozhatja ezeket a kérdéseket.24 Ezzel kiszolgáltatott helyzetbe került, amivel huzamosan együtt kellett élnie. Ezért az éppen érvényes joggyakorlat sorozatos megszegése előfordult mind a két oldal részéről. A főpapok, ahol lehetett, kibújtak a királynak, a végváraknak történő hagyatékolás kötelme alól, a kamarai tisztviselők viszont lefoglaltak mindent, amihez hozzáfértek az egyház részéről illetékes káptalan bevonása nélkül.25 Végső soron ez az áldatlan állapot, tisztázatlan jogi helyzet adja a hátterét a vizsgált irategyüttes keletkezésének.26 BÁRÓ WILHELM FRANZ JOHANNES BERTRAM NESSELRODE PÉCSI PÜSPÖK A Nesselrode család a vesztfáliai Wuppertal melletti Nesselrathból származott. A család képviselői nemzedékeken át hűségesen szolgálták a mmdenkon császárt. A család 1705-ben nyerte el a római szentbirodalmi grófi címet. Vilmos Ferenc 1652-ben ebbe a családba született bele.27 Vitatott, hogy volt-e Vilmos Ferencnek katonai pályafutása az egyházi javadalmak megszerzése előtt. Katonai pályafutásáról Borsy Károly is ír,28 Fricsy Ádám jegyzeteiben azonban azt közli, hogy a katonai pályafutásról, tábornoki rangról Brüsztle József Recensió- ján kívül más forrásban nem történik említés.29 Valóban, Anthonie Heinsius 1702—1720 közötti levelezésében30 is csak Vilmos Ferenc egyházi és diplomáciai címei szerepelnek. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy a császári diplomáciában kifejtett aktív jogtanácsosi és követi tevékenysége miatt tulajdonít Brüsztle Nesselrodénak katonai pályafutást, vagy más császári szolgálatból püspökségre emelt katona-püspökök alakja nyomán egészíti ki Nesselrode életrajzát. Azonban az sem lehetetlen, hogy a fegyveres kényszert is gyakran alkalmazó földesúr-püspököt kormányzati módszerei miatt képzelték katonai múlttal rendelkező klerikusnak.31 Katonai pályafutása mindenesetre nem tekinthető bizonyítottnak. 25 Hegyi, 1976., 224sk. 24 KolLAnyi, felső, 170k. 25 KollAnyi, felső, 185k. 26 A fentebb idézett jogszabályok gyűjteményét és egykorú magyarázatát ld. még: NÁNÁSI, 1798, 50—115. 27 Ld. http://www.ahnenreich.de/retrospect/adel/index.php?m=family&id= 13545. 28 BORSY Károly, 2001, 25k. 29 Ld Fricsy jegyzetei. 30 Heinsius 1702-1720, névmutató: http://www.mghist.n1/Onderzoek/Projecten/BrievenAnthonieHeinsiusl702-1720/Index/n. 31 Csuthy, 1878, 89sk. iíA 2012/3-4 207
