Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)

2012 / 3-4. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században (II. rész)

BENYIK GYÖRGY Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században (II.) dött. Még most is a legtöbb észak-amerikai tudós munkájából hiányoznak a hagyomá­nyos kutatás szempontjai. Újabb témaként jelent meg a narratív analízis, a teológiai analízis, az irodalomkriti­ka, az ideológia kritika, a feminista hermeneutika és a képzelt rekonstrukció (immaginative rexconstruction). 13. A FEMINISTA BIBLIAKUTATÁS A feminista ideológiát Mary Wollstonecraft (1759-1797) brit író-39, filozófusnőtől szokás származtatni, aki a nők egyenjogúságáért, választójogáért stb. küzdött. Az Egyesült Álla­mokban a feminista mozgalom első jeles képviselői: Lucretia Mott (1793-1880), Eliza­beth Cady Stanton (1815—1902), és Susan B. Anthony (1820—1906) voltak, mindegyi­kük tiltakozott a női szolgaság ellen, és erősen befolyásolta a gondolkodásukat a quaker vallási mentalitás. A feminista bibliakutatásnak nem csak az amerikai társadalomba ágyazódott gyöke­rei vannak, hanem bizonyos értelemben tudományos ellenreakciónak tekinthető amiatt, hogy a római katolikus egyház, a Déli Baptista Konvent - mely a legnagyobb egyház az USA-ban —, a mormon egyház és az amerikai evangéliumi mozgalom megtiltotta a nők pappá szentelését, illetve lelkészi szolgálatát. Az anglikán egyház ezzel szemben nem til­totta a nők papságát, sőt erőteljesen támogatja a feminista biblikusok tevékenységét. Emiatt a feminista bibliakutatást két szempontból kell vizsgálnunk: egyrészt tudományos érdeklődését a fent nevezett egyházak elleni ideologikus támadás motiválja, másrészt tényleg érdekes a bibliai történetek elemzésében a női szempontok vizsgálata. A feminista teológusok előszeretettel fordulnak az Ó- és az Újszövetség női alakjai­nak kutatása felé. Szűz Mária, Mária Magdolna, Éva, Eszter, Rut, Noémi stb. a kedvelt bibliai alakjuk, valamint Jézust feminista szempontból vizsgálják. A feminista teológiák szívesen hivatkoznak erre a szentírási idézetre: „Nincs többé zsidó vagy görög, szolga vagy szabad, férfi vagy nő, mindannyian egyek vagytok Jézus Krisztusban.” (Gál 3,28; ljn 2,16) Az Elisabeth Cady Stanton (1815—1902)40 által írt kommentár (The Women’s Bible 1895-1898) a XIX. században már sejtetni engedte a XX. századi feminista biblikus ku­tatás irányát. Stanton úgy vélte, ha a legjelentősebb feminista teológusok részt vesznek munkájában, akkor megkerülhetetlen művet alkotnak. Az eredmény 147 írás és 198 esszé lett. Ettől kezdve Stantont általában Európában és Amerikában, mint hagyományos liberális forrást szokás idézni tudós körökben, mivel ez a kötet, számos tanulmánya kü­lönböző módon, de a Szentírásban található női reflexiókat gyűjti össze. A sok idézése el­lenére a legtöbb biblikus kutató tudományos szempontból soha nem fogadta el ezt a mű­vet. A feministák viszont nem tartották megfelelőnek a korábbi angol bibliafordításokat, sem a Kingjames, sem a Riuised Bible-t (1881, 1885 és 1894 kiadása) Ezért Elisabeth Cady Stanton 26 munkatársával nekiállt, hogy a nők számára különösen fontos helyeket értel­mezze. 1980 előtt a feminista bibliai tanulmányok még nem fejlődtek ki a szemináriu­39 Őt a témában híressé tevő főbb művei: Thoughts on the Education of Daughters (1787), Elements of Morality (1790), A Vindication of the Rights of Woman (1792), An Historical and Moral View of the French Revolution (1794). 40 Stanton, E. C., Brownell Anthony, S.-Joslyn Gage, M., History of Woman Suffrage, Volume I, covering 1848-1861. Eighty Years & More: Reminiscences 1815-1897, 1993; Hie Woman’s Bible: A Classic Feminist Perspec­tive (1895), The Woman’s Bible, parts I and II (1895, 1898). 160

Next

/
Thumbnails
Contents