Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században (II. rész)
Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században (II.) BENYIK GYÖRGY nos félelmet keltett a katolikus biblikusok között. A fő ok, hogy Európában nem alakult ki a katolikus és protestáns biblikusok tudományos együttműködése. De mindez az elítélés is hozzájárult, hogy a The New Jerome Biblical Commentary - mint alapvetően katolikus mű - elfogadott lett protestáns körökben is. 8 7. AZ APOKRIFEK KUTATÁSA . A II. világháború után Eszak-Amenkában számos kulcsfontosságú vállalkozás kezdődött. Néhány nagyobb szerző kezdett érdeklődni a Biblián kívüli szövegek, hasonlóképpen a filológiai, archeológiái és háttér tanulmányok iránt, melyek közül csak néhányat említünk meg. A Nag Hammadi-kódexeket 1945-ben fedezték fel Egyiptomban.27 Ezek a dokumentumok számos evangéliumot tartalmaztak, amelyeknek a címét ugyan ismerték korábban, de nem voltak elérhetők a korai kézirataik. Ezek szövegének publikálása segített hozzá, hogy a történeti Jézus-képet felülvizsgálják. Robinson of Claremont28 — akit korábban úgy emlegettek Észak-Amerikában, mint a poszt-bultmanniánus új kérdés atyját a történeti Jézus-kutatásban — felügyelte ezeknek a kódexeknek a fakszimile kiadását (1972), és folytatta a következő kiadások átvizsgálását is, egészen 1984-ig. O adta ki M. Meyerrel együtt a The Nag Hammady Library in Englisht (1977 3kiad. 1988 R. Smith-szel). Ezzel az újszövetségi szövegekkel parallel irodalom egyre szélesebb körben vált ismertté. Ezt a folyamatot erősítette a jórészt ószövetségi vonatkozású holt-tengeri tekercsek 1947-ben történt fedezése. A legkorábbi kiadásokat (1950, 1951) Millar Burrows (1889- 1980)29 végezte a Yale Egyetemen. A tekercsek egyrészt elérhetővé tették az Ószövetség jó néhány korai héber szövegének számos nehéz olvasatát, időnként eléggé sokkoló elméletek kíséretében. A qumráni szövegek helyes és helytelen értelmezése új megvilágíbiblikusokkal. Pál katolikus exegézisének megújítója. Örmény nyelvű evangéliumról írt disszertációja (Róma 1950) és a Római-levél magyarázata (Róma 1990) a két legjelentősebb műve. 27 Nag Hammadi Könyvtár néven is ismert, a IV. századból származó késő ókori gnosztikus iratok együttese. 1945- ben az ókori Khénoboszkion közelében, nem messze Luxortól kerültek elő, egy helyi lakos fedezte fel véletlenül. Muhammad al-Samman és Kalifah Ali al-Samman a talált lelet egy részét elégette. A kódexek 1946-ban tűntek fel először Kairóban, majd évekig húzódó tárgyalások után a kairói Kopt Múzeum tulajdonába kerültek. Vö. KA kosy (1984). James McConkey Robinson (1924—) a kaliforniai Claremont Graduate University nyugalmazott professzora. A Jesus Seminar körébe tartozott és a Q-forrás valamint a Nag Hammadi könyvtár szakértője. Részt vett a nemzetközi Q Project-ben is és számos publikációjának kiadója. És a John S. Kloppenborg alapítvány vezetője, amely a Q-forrással kapcsolatok kutatásokat és az antik bölcsességi hagyományt kutatta. Jelentősebb művei: The Problem of History in Mark. Studies in Biblical Theology (1957); A New Quest of the Historical Jesus. Studies in Biblical Theology (1959); valamint a The Sayings Gospel Q in Greek and Englishnek (2002); The Gospel of Jesus: In Search of the Original Good News (2005); The Sayings Gospel Q: Collected Essays (ed. Verheyden, J.), Peeters, Leuven 2005. Kiadója a The Nag Hammadi Library angol fordításának (1977; 1996). 29 A qumráni felfedezések irodalma átláthatatlanul gazdag, ezért csak néhány publikációt említünk. Charlesworth, J. H., The Theologies of the Dead Sea Scrolls. Pages XV—XXI in The Faith of Qumran: Theology of the Dead Sea Scrolls (ed. Ringgren, J.), Crossroad, New York 1995; Collins, J. J., Apocalypticism in the Dead Sea Scrolls, Routledge New York, 1997; Collins, J. J.—Evans, C. A., Christian Beginnings and the Dead Sea Scrolls, Baker, Grand Rapids 2006; Cross, F. M., The Ancient Library of Qumran, Fortress Press, Minneapolis 1995; Vaux, R. de, Archaeology and the Dead Sea Scrolls (Schweich Lectures of the British Academy, 1959), Oxford University Press, Oxford 1973. Az angol fordítást Vermes Géza végezte, a legteljesebb magyar fordítást Fröhlich Ida: A qumráni szövegek magyarul, PPKE-SZIT, Piliscsaba-Budapest, 2000. ÓGIA 2012/3-4 155
