Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 3-4. szám - Benyik György: Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században (II. rész)
Protestáns és katolikus bibliamagyarázat az USA-ban a XX. században (II.) BENYIK GYÖRGY technikát az archeológiái kutatásba. Ok változatták az archeológiát egy speciális tudománnyá, amely konkrét adatokkal foglalkozik, és építik az evidenciát konkrét objektumokra. ”2 Nem szabad elfelejteni, hogy az amerikai kutatóintézetek sokkal erősebb pénzügyi alapokkal rendelkeztek, mint az európaiak, a németek vagy a franciák. 1918-ban az első világháború után Albright mint „Thayer Fellow” alapította meg az amerikai orientális kutatóiskolát Jeruzsálemben. 1921-ben ő lett az igazgatója ennek az iskolának, és ezt a hivatalt 1929-ig töltött be. Ekkor átadta W. W. Spencer szemita nyelvész professzornak a Johns Hopkins Egyetemről. Az intézet legjelentősebb újdonsága, hogy itt kezdődött meg az első nagyszabású kísérlet a közel-keleti kutatásban a vallástörténeti iskola meghaladására. Sőt Albright munkájával kezdődött az archeológia felhasználása a kereszténység kezdeteiről folyó kutatásokban, a From the Stone Age to Christianity című munkájával. Ebben a könyvben Albright archeológiái és történeti adatokat vetett össze, hogy megrajzolja Izrael hitének fejlődését. Ez a fejlődési kép jelentősen eltért a korábbi német tudós, Julius Wellhausen (1844—1918) hasonló igényű rekonstrukciós kísérleteitől. Ennek egyik oka, hogy Albright eltávolodott a hagyományos vallástörténeti sémáktól, miszerint a politeiz- musból henoteizmus, és abból pedig a monoteizmus fejlődött ki. Amellett érvelt, hogy a monoteizmus Izrael korai hitében is jelen volt. Ebből a szemszögből „szemléletmódunkat a történelemről meghatározza... ugyanaz a logikai alapelv induktív, deduktív és statisztikai elvek, amelyek egyébként a természettudományi következtetések kontrollja is”. Albright tanítványai fektették le az amerikai Ószövetség-kutatás alapjait. A II. világháború utáni időktől egészen napjainkig ezen a főcsapáson folyt a kutatás, egészen az 1970-es évekig. Albright tanítványai közül meg kell említeni George Ernest Wrightot (1909—1974), akinek a tudományos karrierét a következőképpen foglalhatjuk össze. Teológiai tanulmányait a Wooster College-ban kezdte, ahol bakkalaureátus végzettséget szerzett 1931- ben. Biblikus doktorátusát a McCormick Teológián szerezte 1934-ben. Ezt követően Berlinben és Lipcsében tanult, valamint az amerikaiak jeruzsálemi Orientális Intézetében. Azokban az ásatásokban vett részt, melyeket Albright vezetett. Majd a Johns Hopkins Egyetem Keleti Intézetében tanult, és PhD fokozatot szerzett 1937-ben. Tanítani a McCro- mick Teológián, Chicagóban kezdett Ószövetséget 1938—1958-ig. Innen kapott meghívást a Harvard Egyetemre, ahol haláláig működött. írásaiban Izrael hitével (1944), valamint az Ószövetség földrajzi és kulturális hátterével (1950) foglalkozott. Ószövetségi teológiát írt előbb hagyományos dogmatikai kategóriákat követve, majd történeti megközelítésben (1969). Nagy szerepe volt az ún. „Interpreter’s Bible” egykötetes kommentár létrejöttében. Népszerűvé vált bibliai archeológiája (1962), valamint az által szerkesztett bibliatörténeti atlasz (1945) is. Meg kell említenünk ebből az archeológiái iskolából még George Mendenhallt (1916—), aki a Közel-keleti Tudományok Központjának vezetőjeként vált ismertté a Michigan Egyetemen. Mendenhall volt ez első olyan lutheránus lelkész, aki a II. világháborúban szolgált a tengerészgyalogosoknál. A háború után diplomát szerzett szemita nyelvekből, karrieije a közel-keleti archeológiái kutatásokra épült. Különösen érdekesek a kánaáni kultúráról, társadalomról és vallásról publikált művei.3 2 Hahn, 188. 3 Law and Covenant in Israel and the Ancient Near East Pittsburgh: The Biblical Colloquium, 1955, The Tenth Generation: The Origins of the Biblical Tradition Johns Hopkins, 1973, Ancient Israel’s Faith and History: An Introduction the Bible in Context (kiadta Herion, G. A.), Westminster/John Knox Press, 2001, Our Misunderstood Bible, BookSurge Publishing, 2006. 146 TEOLÓGIA 2012/3-4
