Teológia - Hittudományi Folyóirat 46. (2012)
2012 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Kocsis Imre: Benyik György (szerk.): "Testben élünk" - XXII. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia
KÖNYVSZEMLE egyértelműen igazolja ezt, főképp a megtestesülésnek és Jézus testi megnyilvánulásainak hangsúlyozása, valamint annak kidomborítása, hogy nemcsak az emberi lélek, hanem az emberi test is Isten szolgálatára van rendelve. Nyilván különös jelentőségű a test feltámadásának tana is. Mivel az előadók az alaptémán belül szabadon választhatták meg az előadás tárgyát, nem csodálkozhatunk azon, hogy a bibliai hagyományok nem egyenlő arányban jelennek meg. A legtöbb tanulmány Pál apostol, ületve a páll iskola szemléletével foglalkozik. E tekintetben kiemelhető a Konferencián díszvendégként jelenlevő Joachim Gnilka előadása („Az ember mint testi létező Pál apostol értelmezése szerint”, 71-76. o.), de a többi, e témával foglalkozó szerző (Herczeg Pál, Kocsis Imre, Pécsük Ottó) írása is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Pál antropológiájának ezen fontos eleméről világosabb képet alkossunk. Meggyőződhetünk arról, hogy az apostol szemlélete mennyire árnyalt, hiszen a szórna és a szarx többnyire eltérő használata által a testiség pozitív és negatív lehetősége egyaránt kifejezésre jut. Ugyancsak jelentős a házasság kedvező értékelése és teológiai megközelítése az Efezusi levélben (Jaroslav Broz) és a pasztorális levelekben (Zamfir Korinna). Az evangéliumokkal két tanulmány foglalkozik, amelyekben konkrétan Jézus testi megnyilvánulásairól (Benyik György), illetve a Jézus-követés kemény, egész embert érintő követelményeiről (Mario Cifrák) van szó. Ugyancsak két tanulmány révén kapunk betekintést az Ószövetség testtel és emberrel kapcsolatos felfogásába. Ezekben az értekezésekben a gyakori antropomorfizmusokra (Jutta Hausmann), illetve az emberi múlandóság hitbeli értékelésére (Penntfalvi Rita) irányul a figyelem. A kötet érdekessége és érdeme, hogy benne sajátos témákat tárgyaló, valamint Biblián kívüli megközelítésekről szóló tanulmányok is helyet kaptak: sport a Szentírásban (Schmatovich János); a testtel és a lélekkel kapcsolatos nézetek Qumránban (Fröhlich Ida), Órigenész és Szent Jeromos irataiban (Kránitz Mihály, Oláh Zoltán), a Talmudban és egyéb zsidó iratokban (Maijovszky Tibor, Szécsi József), az iszlám tanításában (Munif Abdul Fattah), a korareformáció egzegézisében (Juhász Gergely) és a bizánci rítusú egyház tanításában (Manabu Akiyama János). Külön említést érdemel a Konferencián Gnil- ka-díjyal kitüntetett Jakubinyi György tanulmánya: „A Római Martyrologium karácsonyi bejegyzése 1. cikkelye és a bibliai időszámítás” (93-98. o.). A kötet sokszínűségét és gazdagságát a Függelékben megjelentetett írások is növelik. Ezek részben inteijúk neves professzorokkal, akik a Konferenciát hosszú idő óta támogatják - nevezetesen Joachim Gnilka és Ulrich Luz professzorok -, részben egy érdekes értekezés Paul Ricoeur hermeneutikájáról (Francois-Xavier Amherdt). Ez utóbbi főképp a Szentírás gyakorlati, homiletikai alkalmazása szempontjából figyelemre méltó. Kocsis Imre 134 TEOLÓGIA 2012/1-2
