Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Ásványi Ilona: A Teológia folyóirat történetéhez (1967-1995)
A Teológia folyóirat történetéhez (1967-1995) ÁSVÁNYI ILONA politizálás kerülésével szellemi távlatokat nyithatunk a hazai magyar értelmiség előtt és előmozdíthatjuk az akkor még elég szűk marxista-leninista ideológia kényszerű zártsá- gából való kiszabadulását. A bécsi Herder Kiadót és különböző egyházi valamint világi támogatókat sikerült megnyernünk a tervnek... így 1965-ben a Herder gondozásában megindulhatott Mérleg néven könyv- és lapszemlénk, amely tudtommal az első magyar tallózó folyóirat volt nyomtatott formában. [...] nagy örömünkre... Nemcsak a főpapok és a papság, valamint a világi értelmiség értékelte folyóiratunkat, hanem a nem hívő ér- telmiség is, amellyel a zsinat szellemében párbeszédbe akartunk lépni.”35 ,,... a Mérleg fontosnak tartotta és tartja a zsinati reformgondolat terjesztését, ezen kívül hivatásunk- nak érezzük a tárgyilagos tájékoztatást a világnézeti szempontból fontos kulturális, tudó- mányos és egyházi fejleményekről, főleg az európai eszme útjáról, magunkénak vallva Széchenyi István programját a katolicizmus és a modernség összekapcsolására, bár ma már a posztmodern utáni korról kell beszélni. A katolicizmust nem fogjuk fel felekezeti- leg szűk értelemben, hanem igazi ökumenizmusként és humanizmusként, amely szere- tettel nyílik meg nemcsak a többi Krisztus-hívő, hanem a zsidó testvérek felé is.”36 A fentebb ismertetett folyóiratokhoz képest a Teológia című folyóirat sok minden- ben volt hasonló, és sok mindenben volt más. Hasonló volt abban, hogy szemléletében a keresztény - keresztyén szellemiségű, ökumenikus szemléletű volt, és nyitott a zsidó — keresztény hagyományra és a nem hívőkkel való párbeszédre is. Hasonló volt abban, hogy nemcsak teológiai, hanem más, főként társadalomtudományi és néha szépirodai- minak nevezhető írásokat is közölt. Hasonló abban is, hogy nemcsak egyháziakat, ha- nem világiakat is igyekezett megszólítani. Másságát nagyban befolyásolta, hogy a Teológia Magyarországon jelent meg, a diktatúra éveiben. Más volt abban, hogy a II. Vatikáni Zsinat szellemében, az egyetemes egyházban megfigyelhető változásokra, külföldi szer- zőkre, külföldön megjelent írásokra figyelve megpróbálta megteremteni és művelni a magyarországi magyar teológiát. Más volt abban, hogy általa nevelődött fel egy hazai te- ológusokból és világiakból álló szerzői gárda és egy tudatos, nemcsak papokból, hanem hívő-vallásos világiakból is álló olvasóközönség. Más volt abban, hogy mindehhez na- gyón kevés anyagi forrás és meghatározott teljedelem állt rendelkezésére. A már többször idézett forrás37 a Szolgálatot és a Távlatok at röviden ״fontolva hala- dónak”, a Mérleget ״haladónak” tartotta. Ilyen rövid jellemzést a Teológiáról csak Cser- háti Józsefnek a tízéves Teológiát köszöntő sorai között olvashatunk.38 O ״mérsékelten haladónak” ítéli a folyóiratot. Egy évvel későbbi, 1977-es, alább ״A Teológia fogadtatá- sa” című bekezdésben részletesebben ismertetett olvasói véleményfelmérés alapján a vá- laszadók közül 12% konzervatívabb hangvételt kívánt, tehát a többség haladónak tartót- ta, és 28% még haladóbb hangot, tehát ők konzervatívnak tartották a folyóiratot. 60% azt szerette volna, ha a lap mérsékelt, kiegyensúlyozottabb hangon szólalna meg akkori önmagánál. 35 Vö. http://www.merleg-digest.eu/hu/merleg-tortenete#Beszelgetes. 36 Vö. http://www.merleg-digest.eu/f11es/u2/Boor_kotet_inte1ju.pdf. 37 Vö. http://www.katolikus.hu/k_sajto/katsajto.html. 38 Vö. Tízéves a Teológia, in Teológia 10 (1976), 232-234. 7
