Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka
Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka KUMINETZ GÉZA technika, gép), a német szocializmusé a vitalitáson (fajbiológia), a fasizmusé végül széllé- mi-erkölcsieken (heroizmus).” Végül említést tesz egy ún. keresztény rendi állam lehetőségéről, mely szerinte a szociális kérdésnek a keresztény erkölcs szerinti megvalósítását tűzte zászlajára. Nem lát- ja azonban biztosítottnak ennek az alternatívának megvalósulását, mivel úgy érvel, hogy ״a jövő fogja megmutatni, hogy puszta jelszó marad-e a keresztény elnevezés, vagy pedig sikerül-e a törekvéseket régi, már meglévő irányzatokba való visszaeséstől megóvni, és valami új politikai világnézetté válni, amely a keresztény erkölcs követelményeiből is a régieknél többet tud megvalósítani. Ebben az esetben a keresztény rendi állam egyesítené magában mindazt, ami korunk három politikai-társadalmi irányzatából helyes: a bolse- vizmusból a technikai nagyarányúságot, a német szocializmusból a nép vitális értékeinek kultuszát, és a fasizmusból az elitnek, az arravaló vezető szellemeknek kifejlesztését. A ke- resztény rendiségtől volna várható egy keresztény liberalizmus is, amely hiteles közép volna a háború előtti liberalizmus és a mai antiliberalizmus között. Nem szabad azonban felednünk, hogy a keresztény világnézet nem társadalombölcseleti tan, vagyis nem lehet egyetlen társadalmi rendszerben sem a keresztény társadalmi berendezkedést látni. A ke- reszténység társadalom felett áll, valamennyi társadalmi berendezkedéshez szól.” 3. 2. 3. A történelemi kor, a nép, az emberi szexualitás és a nagy egyéniség világnézetet befolyásoló volta Ezt követően beszél a világnézetek alanyi különbözőségeiről, melyekben felvonultatja az egyes történelmi korok sajátos embertípusait (világnézeti alapállását), majd az egyes főbb népek világnézetet alakító nemzeti felfogását (benne nagyon találó elemzés a ma- gyár szellemről), illetve nagy gondolkodóknak a világnézetre gyakorolt befolyását, végül a férfi és a női lélek világnézetet tovább cizelláló különbözőségét. Különösen találóak a szerelemmel kapcsolatos megfigyelései, melynek alakulását és mélységét, teljességét fo- kozatok jelzik. A szexualitás megmutatkozásának, amennyiben a házasságra irányul, nyolc fő formája van: Első foka az ún. érzékiség vagy testiesség. Ebben a fázisban a szexualitás még úgy mutatkozik, mint szexuális gyönyör, illetve erre való vágyakozás. A második fok neve a szexuális hidegség, vagyis frigiditás. A szexualitás ezen a fokon nem más, mint az el- nyomott vagy a csalódott érzékiség vagy erotikum álarca. A szexualitás harmadik fokán a prüdéria, vagyis a farizeuskodó áltisztaság áll. A prűd ember megtartóztatja ugyan ma- gát, de álságos módon, mivel lénye titkos érzékiséggel telített. A szexualitás negyedik fo- ka a szexuahtás varázslatos jellegének-erejének az átélése, melyben erősen jelen van az esztétikum. Az ötödik fokon pedig az ösztön és a szenvedély ereje, vonzása dominál, mely a vitális odaadottságban, önfeledtségben fejeződik ki. A szexualitás eme foka nem záqa ki ugyanakkor sem a könnyelműséget, sem az önkényt, vagyis az erkölcsi tényezőt nem szükségképp foglalja magába. Az erotika alkotja a szexualitás hatodik fokát, ami csak az emberre jellemző, a következő fokkal együtt. Az erotika már szellemi elemet, a játékosságot, vagyis a változatosságot is beleviszi a szexuális életbe. Ez a mindig újat akarás és várás teszi az erotikát poligám jellegűvé. A szexualitás hetedik foka mutatkozik először igazi szerelemként, ami már magában foglalja az etikumot, közelebbről az ön- zetlenséget, az odaadást. A szerelmes érzi felelősségét, érzi, hogy a szerelmes rajongás odaadó, viszont a tőle hordozott vágy a szexuális kielégülés után, határozottan önző. A szerelem és a neki való intézmény, a házasság az, amely az érzéki gyönyört, az erotikát magasabb, lelki-szellemi értékekkel hozza kapcsolatba, és így biztosítja erkölcsi tisztasáTEOLÓGIA 2011/1-2 61
