Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka
KUMINETZ GÉZA Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka tősségének síkján. A szenvedés és a gyönyör is eszköze lehet a tökéletesedésnek, tehát igenlendő. A részvét és a szeretet ad értelmet a szenvedésnek, s teszi egy heroikus életforma al- kotó elemévé. Ez az életforma a ״világon felülemelkedő és mégis a világ felé forduló. [...] Irgalmasság nélkül nem vesszük tudomásul a szenvedés világtényét, mint mások szenvedését, akik felebarátok, vagyis irgalmasságra szorulnak. [...] Az volt a nagy újítása a kereszténységnek, hogy nem a gyönyörök és a fájdalmak iránt való eltompulásban lát- ta a jót, hanem megmutatta, hogyan lehet a szenvedést még érezni és bajnak tartani, de mégis boldognak lenni.” Ezzel szemben a sztoicizmus azt mondja, hogy a fájdalom nem baj. Nála a boldogság csak negatívum: szenvedés-mentesség. Az epikureizmus pedig azt állítja, hogy az ésszerű életvitellel nem csupán a gyönyörök megtagadása, hanem azok élvezése is összeegyeztethető. Az epikureizmus válfaja tehát az eudaimonizmusnak, mely az élet célját a boldogságban látja. A kereszténység nem tartozik ide, mivel az sze- retetmorál, minthogy az élet célja nem a boldogság, hanem az üdvösség, s ez az erkölcsi- szellemi boldogság. Az élettel járó szenvedések tapasztalata más oldalról is alakítja az életérzést. Ha az ember úgy érzi, hogy a rossz és az erkölcsi rossz uralkodik a világon, s vele szemben csak a tehetetlenség érzése van, akkor a pesszimizmus lelke üli meg az ember szívét, ami kö- zel áll a nihilizmushoz, s a belőle következő tétlenség a hét főbűn egyikéhez, a restség- hez (acedia). A pesszimizmus tehát bénító, sorvasztó életérzés. Ezzel szemben az opti- mizmus alábecsli az élet elé álló akadályokat, s gondatlanná, könnyelművé teszi az embert. Az egészséges közép az optimizmus és a pesszimizmus között a nemes és tévé- kény derű, mely ha kell, heroikusán szembeszáll a rosszal, a siker pedig nem teszi túlzó önbízóvá. A szenvedés problémáját tovább bonyolítja az a tény, hogy az emberi életben érté- kék és erők is ütköznek, s aki ezt átéli, tudja mit jelent a tragikus életérzés. E szempont- ból háromféle ember van. Az első kategóriába ״a teljesen, ördögien gonosz, diabolikus emberek, a másodikba az angyalian jók, szentek, a harmadikba az átlaglények tartoznak. Az emberek legnagyobb része a harmadikba tartozik, és egyúttal ezek a tragikus embe- rek is. A gonoszok a tragikum alatt állnak, mert hiszen ők lelki tisztulásra képtelenek, már pedig a tragikum lelki összeomlás árán való lelki megtisztulás. A gonosz csak önma- gát igenli, nem az értéket. A szentek viszont a tragikum felett állnak, már megtisztultak, és így lelki összeomlás sem érheti őket.” A humor a szenvedés enyhítője is, mivel a ״tragikumnak és komikumnak, optimiz- musnak és pesszimizmusnak, komolynak és tréfásnak, megilletődésnek és nevetséges- nek, lelkesedésnek és iróniának, könnynek és mosolynak, fenségesnek és mulatságosnak, szárnyalásnak és józanságnak stb. tökéletesen egységes életérzelemmé való összeolvadása”. A világnézetet hangoló további tényező az akarat, a cselekvés érzületei, vagyis az ethoszok. Minden erkölcsi életfelfogás és minden erény felállítja a maga eszményeit és normáit és egész erkölcsi kódexét, azaz minden erkölcsi felfogásnak megvan a maga sa- játos lelkiismerete. Az első ilyen érzületpár az idealizmus és a realizmus. Az idealistának az elvek és az eszmények a fontosak, míg a realistának a tényleges valóság a fontos. Az idealista eszményi célokra, a realista ténylegesen elérhető célokra törekszik. A törté- nelemben megfigyelhető e két felfogás egyfajta periodicitása: ״Az idealizmus uralmának a következménye az egyénfeletti tekintély megnövekedése. A családban növekszik az atyának, az államban az uralkodónak, a nemek közül a férfiaknak, az egyházban a pa- póknak, a társadalomban a nemességnek és a hadseregnek tisztelete, növekszik a vallá- sósság, hódolattal néznek a katolikus vallásra. A művészet középkori tárgyakat kedvel, 56
