Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka
KUMINETZ GÉZA Egy elfeledett katolikus tudós: Noszlopi László szellemi hagyatéka a maga szerkesztő dedukcióiban mindig merev. Eszmék következetes keresztülvitele nem is lehetséges elméletben bizonyos merevség, a gyakorlatban pedig keménység, erő- szak nélkül.” Másik gondolkodási típus a gondolkodás csavarossága, melynek oka nem- csak a szeszély lehet. Noszlopi röviden felsorol még néhány gondolkodástípust: a gondol- kodás lehet felszínes vagy mély, lassú és gyors, kitartó és ötletszerű, eredeti és befogadó jellegű, nyitott és zárt, analitikus és szintetikus, kezdeményező és visszaható. Említ egy Ranschburg Páltól származó osztályozást, melynek alapját az emberi gondolkodás egyé- ni fogyatékosságai adják. így ,,ostoba az az ember, akinek értelme gyengén fejlett ahhoz, hogy újszerű, meglepő helyzetekben hasznát tudja venni ismeretkörének, noha ez egyébként tág lehet. Buta ellenben az, akinél a értelem gyengén fejlett, hogy olyasmit felfogjon, ami önző egyéni érdekei körén kívül esik, de e körön belül ravasz és élelmes. Korlátolt az, aki csak bizonyos szűk körön belül képes ismereteket szerezni. Értelmes, eszes az, aki önálló gondolkodásra képes és hajlandó, akit a megismerésvágy mozgat, te- hát érdeklődésének köre az érdekek körén messze túlterjed, aki helyesen ítél és követ- keztet, biztosan és gyorsan dönt. Okos végül az, akinél az értelmesség gyakorlati téren is otthonos, nem doktriner.” Az empirizmus is a gondolkodás típusaihoz tartozik, mivel az nagyrészt mérsékelt racionalizmus. Az ilyen ember világnézetét a külső tapasztalás irányítja és ellenőrzi. Az empirista jól látja, hogy a tények nem szükségképpeniek, miként azok az észigazságok. A tényeket tehát nem lehet pusztán logikai következtetés útján megállapítani. Termé- szetesen a tényekben már lecsapódik a kiértékelt ismeret, tehát azt már valamiképp az emberi szellem átjárta. Ezért állítható, hogy a tapasztalás is az okság logikai és metafizikai elvére támaszkodik. Az értelem aktivitása után lássuk az érzelmi élet világnézetet befolyásoló adottsá- gait. Az ember nem azonos egyes érzései, érzelmei összegével, hanem kedélye élethangu- latban egyesül. Az ember örömét bánatát egyetlen élethangulatba fogja össze, melyben ott a jelentés, az élet értelmét fejezi ki ez a bonyolult érzelemköteg. A történelem során nagy vonalakban az alábbi életérzések jutottak uralomra: a klasszicizmus, a romanticiz- mus, az esztéticizmus a szentimentalizmus a humanizmus és a nihilizmus, végül a humor. A klasszicizmus alapállása az, hogy az egyéni sorsban meg kell látni a változatlant, az időtállót. Benne van a realizmus és az idealizmus, főleg az ész embere az ilyen életérzésű személy. Gyenge pontja az, hogy bizonyos hidegség jellemzi. Nem szereti azt, ami torz, a szabályosat, arányosat, a rendet kedveli. A romantikus életérzést az élmény irányítja. Az ilyen személyiségben az álom és a valóság gyakran összekeveredik. A pillanat varázsának élő ember. Gyenge pontja az, hogy meghamisítja a világot, mesterségesen felduzzasztja az érzelmi életet. A klasszicista egészséges racionalizmusával szemben a romantikus ember emocionalista és vitalista, gyenge benne a realizmus, álomkergetése sokszor okozza tragédiáját. Az esztéticizmus a szépet keresi, abban gyönyörködik. Örül a formák és színek já- tékának, de már közönnyel viseltetik az egzisztenciák és a sorsok iránt, melyek mögöt- tűk állnak. A szentimentális, vagyis érzelgős ember saját szenvedéseit élvezi. Nem forró és odaadó, hanem önző és langyos kedély jellemzi tehát, mindazonáltal érzékeny. A humanizmus életérzését az ember iránti csodálat vezeti. Ez az emberi azonban az általános emberi, vagyis nem te-nek, hanem inkább kedvelt tárgynak tekinti. Ez a típus sem vállal szívesen áldozatot. Ezzel szemben a keresztény humanizmus valóban te-nek tekinti embertársát és hajlandó érte áldozatot vállalni. A nihilizmus életérzelme a sivárság, az üresség, az értelmetlenség, a semmi, a min- den hiábavalóság érzése. Minden értéket elutasít, az életet abszurdnak éli meg, hiszen 54
