Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: Biblia és ökumenizmus. Reflexiók XVI. Benedek pápa Verbum Domini kezdetű apostoli buzdítása nyomán
Biblia és ökumenizmus. Reflexiók XVI. Benedek pápa új apostoli buzdítása nyomán KRÁNITZ MIHÁLY Az Ószövetség keresztény magyarázatában Órigenész (185-254) alkalmazta először az allegorikus értelmezést, Alexandriai Philónra (Kr. e. 20—Kr. u. 50) támaszkodva.36 A zsidó filozófus a görög filozófiát és a zsidó gondolkodást akarta közelebb hozni egy- máshoz, ezért felhasználta mind a zsidó egzegézist, mind pedig a sztoikus filozófiát. A Logosz mint Isten kreatív princípiuma érezhető hatással volt a korai kereszténységre. Jóllehet mind Órigenész, mind Ambrus éltek a görög allegória, Philón és a rabbinikus módszer eszközeivel, ószövetségi interpretációjuk, s ezzel együtt a Biblia egységének végső kritériuma nem volt más, mint maga Krisztus, és rajta keresztül természetesen az Újszövetség.37 A názáreti Jézus joggal volt annak tudatában, hogy ő az Ószövetség örököse, és an- nak végső értelmezését és magyarázatát adja, nem az írástudók, hanem saját tekintélye alapján: ,,Úgy tanított, mint akinek hatalma van, nem úgy, mint az írástudók.”38 Az em- mauszi tanítványok jelenete a jézusi ószövetség-értelmezést foglalja össze: ,,Mózesen elkezdve az összes prófétánál megmagyarázta nekik, amit az írásokban róla írtak.”39 Az Újszövetség szerzői tehát ennek alapján értelmezték részleteiben a ,,Jézus-eseményt”, főképp Máté evangélista, de nem kevésbé Szent Pál, aki a rabbinikus írásmagyarázati módszer felhasználásával vezetett el Krisztushoz, aki az ,,írások” kulcsa.40 A messiástól azt várták, hogy egy új tórát hozzon, és ezt Krisztus teljesítette. Pál apostol is erre utal, ami- kor ״Krisztus törvényéről” beszél.41 A Pápai Biblikus Bizottság az Ó- és az Újszövetség értelmezését annak történeti ki- menetelében szeretné napjaink pasztorális alkalmazásáig bemutatni. A bizottság szövege a párbeszéd folytatására ösztönöz keresztények és zsidók között, és megvilágítja a kérész- tény hit alapjait is.42 A dokumentum természetesen nem tekinthetett el a Soa drámájától, mely egészen új fényben állítja be a tárgyalt kérdést. Ezzel kapcsolatban két szempont vetődik fel: a keresztények joggal tartják-e még magukat Izrael bibliája örököseinek, és folytathatják-e ennek a bibliának a keresztény értelmezését. A második kérdés a zsidó- sággal szembeni magatartással kapcsolatos, hogy vajon maga az Újszövetség mennyiben járult hozzá a zsidók és a zsidó nép ideologikus megközelítéséhez.43 56 Blowers, P. M., Origen, the Rabbis, and the Bible: Toward a Picture of Judaism and Christianity in Third-Century Caesarea, in Origen of Alexandria: His World and His Legacy (szerk. Kannengiesser, C.-Petersen, W. L.), Univer- sity of Notre Dame Press, Indiana 1988, 96—116; Dórival, G., Origéne et les judéo-chrétiens, in Connaisance des Peres de L'Eglise, (Le judéo-christianisme: Mars 2010), 34—39. 57 Az órigenészi egzegézis értékeléséről lásd: LUBAC, H. de, Typologie, Allegorie, geistiger Sinn Studien zur Geschichte der christlichen Schriftauslegung, Johannes Verlag, Einsiedeln 2007; Christianity in relation to Jews, Greeks, and Romans (szerk. Ferguson, E.), Garland, New York 1999; Beckwith, R. T., The Old Testament canon of the New Testa- ment church, and its background in early Judaism, SPCK, London 1985. 58 Mk 1,22. Jézus önmagát a törvényhozó Isten mellé állítja; ő nem értelmező, hanem Úr. Vö. XVI. Benedek pápa, A názáreti Jézus, SZÍT, Budapest 2007, 273. 39 Lk 24,27. 40 Lásd Joseph Ratzinger bíboros bevezetőjét a Pápai Biblikus Intézet dokumentumához: Ratzinger, J., Prefa- zione, in II popolo ebraico e le sue sacre Scritture..., 8-9. 41 Vö. XVI. Benedek pápa, A názáreti Jézus, SZÍT, Budapest 2007, 95. Az újszövetség értelmezéséhez nagymér- tékben hozzájárulnak még a rabbinikus források is. Erről lásd: NEUDECKER, R., Studi rabbinici e Nuovo Testamento, in La Civiltá Cattolica (5 marzo 2011), 457-463; és BlLLERBECK, P., Kommentar zu Neuen Testament aus Talmud und Midrash, C. H. Beck, München 1922. 42 Az élő dialógusról lásd: Neusner, J., Ein Rabbi spricht mit Jesus, Herder, Freiburg 2007. 41 Ratzinger, J., Prefazione, in IIpopolo ebraico e le sue sacre Scritture..., 11-12. A Pápai Biblikus Bizottság írásában tudatosan szembesíti az Egyházat az antijudaista szövegekkel (II popolo ebraico e le sue sacre Scritture..., 204—207). TEOLÓGIA 2011/1-2 35
