Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 3-4. szám - Rózsa Huba: A házasság és a család a bibliai hagyományban
ROZSA HUBA A házasság és a család a bibliai hagyományban Ami a feleségek számát illeti, hogy egy férfinek egyszerre hány felesége lehet, a bibliai hagyomány szám szerint nem ad eligazítást. Csupán a Második Törvénykönyv egy törvénye beszél egy eset kapcsán arról, hogy egy embernek egyidejűleg két felesége van (MTörv 21,15—17), és más esetben is az Ószövetség szintén két feleségről beszél: Jákob- nak két felesége van (Tér 29—30); Sámuel apjának, Elkánának két felesége volt, Anna és Peninna (lSám 1,2—3). Ebből egyes biblikusok azt a következtetést vonják le, hogy az átlag izraelitának kettőnél aligha lehetett több felesége, ennél többre csak kevésnek volt lehetősége.24 A királyok esetében a nagyszámú feleség a királyi életmód fényéhez tartó- zott, és biztos, hogy státusszimbólum jellege volt. Adott esetben az államérdek megkö- vetelte a feleségek számának növelését, amikor idegen királyok leányait politikai szövet- ség biztosítása végett az uralkodók nőül vették, például Salamon a fáraó leányát (lKir 7,8; 9,24). A Második Törvénykönyv később visszatartotta a királyokat a nagyszámú fele- ségtől (17,17) .25 Az izraelita törvénykezés számolt a többnejűségből akadó problémákkal, mint pél- dául azzal, hogy a férj egyik feleségnek kedvez a másik hátrányára a tőlük született fiú- gyermekek örökösödésében. Ezt a törvény megtiltja, hogy a kevésbé szeretett feleség fia hátrányban részesüljön az örökösödésben (MTörv 21,15—17). Az Ószövetség nem hallgatja el a többnejűségből eredő problémákat. A közös csa- Iádban élő feleségek rivalizálása, valamint a különböző feleségektől származó utódok versengése jól ismert a bibliai hagyományban. Abrahám családjában Sára és Hágár ellen- tété (Tér 16; 21,9—21), Jákob családjában Lea és Ráchel vetélkedése, minthogy Ráchel irigykedett Leára termékenysége miatt, majd a különböző feleségektől származó gyér- mekek ellentétei (MTörv 30,1—24). Vagy Sámuel apjának, Elkánának egyik felesége, Peninna kigúnyolta, megalázta a másikat, Annát gyermektelensége miatt (lSám 1,6). Dávid családjában a különböző feleségektől származó gyermekek, féltestvérek és fél- nővérek rivalizálása és ellenségeskedése a királyi ház szilárdságát veszélyeztette (2Sám 13). Ismert Salamon és féltestvére, Adonija versengése a trónutódlás ügyében (lKir 1—2).26 A házasságjogi törvényszövegek pedig szintén betekintést engednek a poligám házasság viszonyaiba, amelyekre még külön kitérünk. A többnejűséget azonban nem szabad erkölcsileg negatív értelemben felfogni, mint például az érzékiség jelét. Több indok is magával hozta a többnejűség gyakorlatát, első- sorban a nagyfokú gyermekhalandóság az ókorban. A házasság intézményében az élet továbbadása és a család fennmaradása feltétlenül döntő szerepet töltött be. A bibliai szem- léletmódban a gyermekek sokasága (termékenység) Isten áldásának jele volt, és egyúttal a család nagyszámú volta erőt és tekintélyt jelentett. A többnejűség mindezekre biztosi- tékot nyújtott. 2. 3. Λ válás az Ószövetségben Az ószövetségi házasság további meghatározó jegye a válás lehetősége. Erre vonatkozóan a deuteronomiunu törvénykezés a következő rendelkezést hozza: 24 Lang, B. (AT)-Kirchschläger, W. (NT), art. Ehe, 477 /I./AT 4.); Otto, E., art. Ehe, 1071. 25 De Vaux, R., Les institutions I, 45—48. A monogámia és poligámia részletes feldolgozását és bemutatását az Ószövetségben a bibliai szövegeken keresztül, és a kérdés kiértékelését lásd Plautz, W., Monogamie und Poiy- ginie im Alten Testament, in ZAW 75 (1963), 3—27; Otto, E., 77leologische Ethik, 49—51. 26 Plautz, W., Monogamie und Polyginie im Alten Testament, 20—26. TEOLÓGIA 2011/3-4 208
