Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Ásványi Ilona: A Teológia folyóirat történetéhez (1967-1995)
ÁSVÁNYI ILONA A Teológia folyóirat történetéhez (1967-1995) hét” és ״amint lehet” elve határozta meg. Az 1960-as, 1970-es években több magyar teológus marxista valláskritikával, a hívők és ateisták, a hívők és nem hívők párbeszédé- vei is foglalkozott.51 * 53 ״Ebben az összetett helyzetben kellett a magyar teológiának a saját útját megtalálnia” - állapította meg Kránitz Mihály,54 majd Alszeghy Zoltán érdekes megjegyzésére hivatkozik: ״Lehetséges, hogy a magyar teológia olyan módszertani megoldásokra bukkan, amelyek az egész világ teológiája számára is példát adhatnak.”55 Nyíri Tamás 1975-ben ezt írta: ״... a szocialista társadalomban... a marxizmus és a vallás huzamos egymás mellett élésére kell számítani, a katolikusok pedig rájöttek, hogy nem valamiféle katolikus társadalomra kell törekedniük, hanem arra, hogy a szocialista társa- dalomban éljenek katolikusként. Mindennek előzetes föltétele, hogy a teológia az eddi- gieknél sokkal reálisabban íija le, illetve irányítsa a hívő élet elméletét és gyakorlatát.”56 Dolgozatunkban nem teológiatörténeti értékelésre, hanem egy folyóirat, a Teológia emlékező bemutatására vállalkoztunk. A szakaszt azzal a korszak egyházi sajtótörténeti viszonyaira általánosan érvényes megállapítással záquk, melyre a 18. lábjegyzetben már hivatkoztunk: sokan és sokféle áldozatot hoztak azért, hogy az adott korban engedélye- zett egyházi lapok, bennük a kor valódi problémáira figyelő és azokra lehetséges megöl- dásokat adó írások megjelenhessenek. 6. A FOLYÓIRAT SZERKEZETE Az első időszakban (1960-as évek) a folyóirat egyes számainak ״szerkezete” a következő volt: Tanulmányok — rovatcím nélkül és a Figyelő című rovat. Az 1970-es években Tanulmányok, Távlatok, Exegézis és kérügma, Fórum, Figyelő, Teológiai-lelkipásztori kérdések. Az 1980-as években Tanulmányok, A Teológia beszélgeté- sei, Távlatok, Körkép, Teológiai-lelkipásztori kérdések. Az 1990-es években Tanulmányok, A Teológia beszélgetései, Körkép, Könyvekről, Teológiai-lelkipásztori kérdések. Az egyes számok végén természetesen mindig volt rövid összefoglaló (Sommaire, Inhaltsübersicht), vagy legalább az adott szám tartalomjegyzéke idegen nyelven. A folyóirat szerkezete a hasonló külföldi folyóiratok szerkezetét követte. Az 1960-as évek legvégén pl. a Katolikus Szemlében rovatcím nélkül tanulmányokat, Szemle, vala- mint Eszmék és művek rovatokat talált az olvasó. A Mérleg rovatai a következők voltak: Mérleg postája, Pontos jegyzetek (ebben híreket lehetett olvasni), Interjú, Távlatok (tanul- mányok), Szemle, írások a Mérlegen (könyvismertetések), Spektrum (Tanulmányok, cik- kék néhány sorban). A Szolgálat korabeli rovatai: Tanulmányok, Egyház szava, Eszmék és események, Könyvszemle, Halottaink. Az egyes rovatcímek beszédesek és korszerűek voltak: vagyis figyeltek a közvéle- ményre és az olvasóközönség érdeklődésére, ugyanakkor a rovatba rendeződött cikkek nemcsak ismereteket terjesztettek, hanem ízlés- és gondolkodásformálásra is törekedtek. 51 A megjegyzést vö. SZENNAY, A., A közelmúlt teológiája, in Vigília 56 (1991), 173—175. 54 Kránitz, M., A magyar katolikus teológia a II. Vatikáni Zsinat után, in Teológia 40 (2006/3—4), 134. 55 Alszeghy, Z., Bevezetés a teológiába (Teológiai kis könyvtár 1/1), Róma 1975, 102. 56 Nyíri, T., A magyar teológia harminc éve — a teológus a szocialista társadalomban, in Teológia 9 (1975), 5-12. 12
