Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Török Csaba: Boldog John Henry Newman és a fundamentális teológia
TOROK CSABA sokkal inkább az, hogy keresztényként értelmesen számot tudjunk adni a tisztességes, becsületes embernek hitünkről. Ez a fajta becsület (honesty) szükségszerűen ott kell, hogy éljen minden igazságkereső ember szívében, akár hívő, akár nem. Már a filozófia is erre alapul, amit Newman gentleman-tudásnak nevez, mivel nem hajt gyakorlati hasz- not, azonban - és épp ezért - a legszabadabb, a legelegánsabb és legfüggetlenebb tudást adhatja meg az embernek.25 Ennek a szellemi-tudományos útnak a végén áll Newman teológiai alapvetése, a Grammar of Assent (teljes címe: An Essay in Aid of a Grammar of Assent), amely 1870-ben jelent meg.26 A szerző barátainak elmondta, hogy megírása jó húsz évébe került, vagyis a kötet gyökerei katolizálásának, katolikus pappá szentelésének idejére nyúlnak vissza. A továbbiakban ez az írása jelenti majd számunkra a vezérfonalat, amelynek mentén elő- rehaladhatunk. Boldog John Henry Newman és a fundamentális teológia 3. BELEEGYEZÉS ÉS FELFOGÁS Nevfrnan egyik legfőbb műve, a Grammar of Assent a hitet mint beleegyezést, mint sze- mélyes aktust vizsgálja. A korabeli vélekedések két igen fontos kérdést feszegettek a ke- resztény hit kapcsán, s a mű részben ezekre keresi a választ:27- Ha a vallás teljessége Isten imádásban és a szeretet gyakorlásában áh, mi szükség a tételes hitvallásra? — A hithez való ragaszkodás bizonyossága miért kell, hogy alávesse magát a hit által felkínált érveknek, bizonyítékoknak, ״tételességnek”? Ahhoz, hogy ezekre a felmerült kételyekre válaszoljon, Newman a lehető legalaposabban kívánta megvizsgálni az assent, a beleegyezés kérdéskörét, méghozzá kettős szempontból (ez adja egyben a kötet két részre bomló alapstruktúráját): egyfelől a felfogáshoz, a meg- értéshez (Assent and Apprehension — I. rész), másfelől a következtetéshez (Assent and Infe- rence - II. rész) való viszonyában. Az alapfogalmakat a következőképpen kapcsolja össze: ״Egy propozíció felfogása [apprehension28] alatt, miként már mondtam, az azt felépítőfo- galmaknak adott értelmezést értem. Amikor következtetünk [infer], akkor a propozíciót más pro- pozíciókhoz való viszonyában vesszük figyelembe; amikor beleegyezünk [assent], akkor azt ön- magáért és saját belső értelme szerint vesszük figyelembe. Ennek az értelemnek bizonyos fokig ismeretesnek kell lennie előttünk; egyébként nem teszünk mást, mint állítjuk [assert] az adott propozíciót, de semmi esetre sem egyezünk bele [assent]. A beleegyezést én mentális állításként írtam le; sajátos természete szerint az értelemben, és nem az ajkakon valósul meg. Állíthatunk valamit anélkül, hogy beleegyeznénk; a beleegyezés épp az állított dolog felfogásának többletével haladja meg az állítást. Ez világos, a kérdés csak az, hogy mily fokú felfogás elegendő. 29״ 25 The Idea ofUnviersity, Discourse V, 5; idézi: P1EPER.J., Was heisst philosophieren?, Kösel, München 1988’, 27. 26 Az általunk idézett kiadás: Newman, J. H., An Essay in Aid of a Grammar of Assent, Longmans, Green & Co., London-New York—Bombay 1903 [= GA], 27 Ld. F1SICHELLA, R., Introducción a la Teológia Fundamental, 143. 28 Newman tudatosan használja az angolban kevéssé elteijedt apprehension [felfogás] fogalmat az understanding [megértés] ellenében, mivel ez utóbbi (épp nagy elteijedtsége okán) számos eltérő dolgot jelenthet. A magyar nyelvben nehéz pontosan visszatükrözni e szavak különbözőségét, különösen, hogy szerzőnk az understanding jelentésváltozatai között még felsorolja a conceiving és comprending kifejezéseket is - Id. GA 19. 29 GA 13k. TEOLÓGIA 2011/1-2 113
