Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az eukarisztia őrzésének és tiszteletének egyházjogi előírásai a hatályos latin liturgikus fegyelemben
SZUROMI SZABOLCS ANZELM helyett szerepel az új kódexben, amelyet évente, az adott plébánia vagy más — az oltári- szentség őrzésének jogával rendelkező — templom lehető legnagyobb ünnepén kellett végezni.73 A hatályos jog az évi ünnepélyes szentségimádások hosszúságát nem határozza meg, de megengedi, hogy annak az ideje megszakítható legyen. A szentségimádások egyházmegyén belüli, templomokra lebontott alkalmait a partikuláris jog szabályozza.74 A megyéspüspök számára különösen is ajánlott, hogy a nagyobb városokban meghatáro- zott helyet jelöljön ki, ahol lehetőség van állandó szentségimádásra.75 A Redemptions Sac- ramentum kezdetű instrukció azonban azt is kihangsúlyozza, hogy a kihelyezett oltári- szentséget még a legrövidebb időre sem szabad őrizetlenül hagyni (n. 138). Éppen ezért, a különböző hosszúságú szentségimádási alkalmak megszervezése és a hívők jelenlétének a biztosítása komoly lelkipásztori feladat. A szentségimádás megtartására vonatkozó to- vábbi liturgikus szabályokat az új Rituale tartalmazza, mely kitér az oltár díszítésére, a gyertyák számára, a füstölés, az imádságok és az olvasmányok rendjére, valamint a litur- gikus öltözetre.76 Ugyanilyen részletes előírások rendezik az eukarisztia nyilvános tiszte- lete sajátos formájának, a szentségi körmeneteknek a megtartását, melyek közül a hatá- lyos CIC 944. kán. 1. §-a hagyományosan az úrnapi körmenetet nevesíti.77 Az eukarisztia őrzésének és tiszteletének egyházjogi előírásai... KONKLÚZIÓ ״Az a templom, amelyben az örökmécses a tabernákulum előtt világít, mindig élő, min- dig több mint egy kövekből emelt épület.”78 Joseph Ratzingernek ez a tömör megálla- pítása ráirányítja a figyelmet az oltáriszentség őrzésének és szentmisén kívüli tiszteletének a fontosságára, amely Krisztus valóságos jelenlétéből fakad. Ez a dogmatikai meggyőző- dés az alapja az eukarisztiával kapcsolatos egyházfegyelmi rendelkezéseknek az ókeresz- tény kortól fogva folyamatosan. Az egyház megszentelő feladatának a gyakorlása a törté- nelem egyes időszakaiban ugyanazt a hitet és Isten iránti tiszteletet törekedett kifejezni. Ebben elsődleges szerepet töltenek be a Krisztus által alapított és az egyházra bízott szentségek, valamint a kiszolgáltatásukat szabályozó liturgikus előírások. így a liturgikus rendelkezések részletes normái, és azok hűséges megtartása, a krisztushívőknek a szent- ségek és szentelmények, valamint az azokhoz kötődő istentiszteleti cselekmények által közvetített kegyelmi eszközökben való legteljesebb részesedését szolgálják. ” Forthscue, A.—O’Connel, J. B., Tlte Ceremonies of the Roman Rite described, Curdridge 1996, 331—339. 74 Erdő, P., Egyházjog, 464. 75 Redemptionis Sacramentum, n. 140. 76 De sacra communione et de cultu mysterii eucharistici extra missam, rr. 84-100. 77 Comentario exegético at Código de Derecho Canónico III (ed. Marzoa, A.—Miras, l.-Rodríguez-Ocana, R.), 698— 700 (Banares, J.). 78 Ratzinger, J., The Spirit of the Liturgy, San Fransisco CA 2000, 90. TEOLÓGIA 2011/1-2 107
