Teológia - Hittudományi Folyóirat 45. (2011)
2011 / 1-2. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az eukarisztia őrzésének és tiszteletének egyházjogi előírásai a hatályos latin liturgikus fegyelemben
Az eukarisztia őrzésének és tiszteletének egyházjogi előírásai... SZUROMI SZABOLCS ANZELM istentisztelet rendjét szabályozó III. könyv 3. részének 15. címeként (De custodia et cultu sanctissimae Eucharistiae) az 1265-1275. kánonokban. Az új Egyházi Törvénykönyv azon- ban az egyes szentségeket leíró normák között, az oltáriszentségre vonatkozó kánonok második egységeként foglalkozik ugyanezzel a témával (934—944kk), minden olyan kér- désre kitérve, amelyet a CIC (1917) tartalmazott. A CIC 934. kánonja két paragrafusban rögzíti, hogy milyen templomokban és ká- polnákban kötelező, illetve lehet őrizni az eukarisztiát.25 Az oltáriszentség őrzésének elő- írása visszanyúlik az ókeresztény korra, hiszen már az I. Niceai Zsinat (325) 13. kánonja rendelkezett róla.26 Ebből, és az ezt követő számos zsinati határozatból tudjuk, hogy az őrzés elsődleges célja a betegek áldoztatásának biztosítása volt (vö. viaticum). A zsinatok sorából kiemelkedik a IV. Lateráni Zsinat (1215) és annak 20. konstitúciója, amely elrendelte — szoros összefüggésben a katolikus hitről kifejtett 1. konstitúcióban foglal- takkal27 -, hogy az oltáriszentséget minden templomban zárható, biztonságos helyen őrizzék, megvédve attól, hogy illetéktelenek kezébe kerüljön.28 A zsinat még ideiglenes felfüggesztést, valamint további kiszabható büntetéseket is kilátásba helyezett a megfelelő őrzést elmulasztó személyekkel szemben.29 Valójában ez a zsinati rendelkezés az alapja mindmáig a tabernákulummal kapcsolatos kánonjogi előírásoknak (vö. CIC 935. és 938. kánonok). Nem feladatunk a tabernákulum kialakulásának, illetve a korábbi őrzési módok a bemutatása, mindössze megemlítjük, hogy a IV. Lateráni Zsinat intézkedését egyes helyeken már a XI. században megelőzték a tabernákulumhoz hasonló és az oltári- szentség jelenlétét mécsessel jelző őrzési formák.30 Az idézett zsinati konstitúciót és az abból fakadó egyéb kötelességek interpretációját több XIII. századi kiemelkedő kánon- jogász munkájában olvashatjuk,31 köszönhetően különösen annak, hogy a határozat sző- vege 1234-ben bekerült a Liber Extra anyagába (X 3.44.1).32 A jelenleg hatályos kánoni normák szempontjából is figyelemreméltó magyarázatok közül érdemes megemlíteni Goffredus de Trano (1Ί245)33 Summa super titulis decretalium című művét (1241-1242),34 mely az oltáriszentség őrzése kapcsán kiemeli, hogy annak tiszta helyen, biztonságosan és tiszteletreméltó módon kell történnie.35 Ugyancsak jelentős a Hostiensis, azaz Henri- cus de Segusio (f 1271)36 által összeállított Commentaria (1251—1253). Ebben a szerző kitér azokra az eukarisztia ellen elkövetett szentséggyalázó praktikákra, amelyek indokolták a IV. Lateráni Zsinat határozatának megszületését, és ami miatt különlegesen is súlyos kö25 Erdő, P., Egyházjog (Szent István Könyvek 7), Budapest 20054, 463. 26 COD 12. 27 COD 230-231. 28 Részletesen vö. SZUROMI Sz. A., A IV. Lateráni Zsinat (1215) határozatainak jelentősége teológiai, jogi és történeti szempontból, in Teológia 40 (2006), 85-95. 29 Concilum Lateranense IV (1215) Const. 20: Statuimus ut in cunctis ecclesiis chrisma et eucharistia sub fideli cus- todia clavibus adhibitis conserventur, ne possit ad illa temeraria manus extendi, ad aliqua horribilia vei nefaria exercenda. Si verő is ad quem spectat custodia, ea incaute reliquerit, tribus mensibus ab officio suspendatur, et si per eius incuriam aliquid nefandum inde contigerit, graviori subiaceat ultioni. COD 244. 30 Vö. Browe, P., Die Eucharistie als Zaubermittel im Mittelalter, in Archiv für Kulturgeschichte 20 (1930), 134—154. 31 Részletes bemutatását ld. IZBICKI, T., Temeraria manus: Custody of the Eucharist in Medieval Canon Law, in Procee- dings of the Thirteenth International Congress of Medieval Canon Law. Esztergom, 3 August—8 August 2008 (ed. Erdő, P.-Szuromi, Sz. A.) (Monumenta Iuris Canonici, C/14), Cittá del Vaticano [megjelenés alatt]. 32 Friedberg II. 649. 33 Tejero, E., Cofredo de Trani, in furistas Universales I (ed. Domingo, R.), Madrid-Barcelona 2004, 405—407. 34 Summa perutilis et valde necessaria do. Goffredi de Trano super titulis decretalium, Lyon 1519 (repr. Aalen 1968). 35 Summa perutilis et valde necessaria do. Goffredi de Trano, fol. 165vb. 36 Ortiz, J. F., Enrique de Susa (el Ostiense), in,furistas Universales I (ed. Domingo, R.) 444—448. 101
