Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: A Keresztény Egységtitkárság ötven éve - 1960-2010
KRANITZ MIHÁLY A Keresztény Egységtitkárság ötven éve. 1960-2010 BEFEJEZÉS Az Egységtitkárság létrejötte az elmúlt ötven évben hathatósan mozdította elő a keresztény egység fejlődését. Elmondható, hogy a félévszázados lemaradást a katolikus Egyház behozta és mára az ökumené egyik hajtómotoija lett különféle kezdeményezéseivel, dokumentumaival, más egyházi közösségekkel folytatott párbeszédeivel. II. János Pál pápa is kijelentette, hogy a XXI. század egyházának építésében a katolikusoknak önismeretre, nyitottságra, de bűnbánattartásra is szüksége van. Erről szólt már a II. Vatikáni Zsinat ökumenikus határozata is: „Jóllehet a katolikus Egyház az Istentől kinyilatkoztatott igazságok és kegyelemeszközök gazdag birtokosa, tagjai mégsem élnek ezekből kellő buzgó- sággal, emiatt az Egyház arca nem tündöklik teljes fényében sem különvált testvéreink előtt, sem általában a világ előtt, és ez hátráltatja Isten országának növekedését.”67 Ebből fakad a zsinat következtetése, hogy szétszakítottan maga a katolikus egyház sem képes a maga egészében megélni az alapítójától kívánt egységet (Legyenek mindnyájan egy, Jn 17,21): „A keresztények megosztottsága gátolja az Egyházat, hogy teljesen valóra váltsa a maga katolicitását azokban a fiaiban, akiket neki adott ugyan a keresztség, de nincsenek teljes közösségben vele; sőt magának az Egyháznak is nehezebb így a maga katolicitásának teljességét minden szempontból életszerűen megmutatni.”68 Az ötvenéves jubileum során ki kell mondani, hogy nagy a katolikusok felelőssége az ökumenikus folyamat továbbvitelében és az ökumenikus magatartás elsajátításában. Az Unitatis redintegratio megjelenésének évfordulói mindig olyan alkalmak, amikor újra fel lehet ébreszteni az „ökumenikus szellemet”. Erre azonban már maga a zsinat is felhívta a figyelmet: „Szükséges, hogy a katolikusok szíves örömest elismeijék és értékeljék mindazokat az igazán keresztény javakat, amelyek a közös örökségből erednek, s különvált testvéreinknél megtalálhatók. Illő és üdvös, hogy elismeijék Krisztus gazdagságát és az erények gyakorlását olyanok életében, akik tanúságot tesznek Krisztusról, olykor a vérük ontásáig: Isten mindig csodálatos és csodálandó az ő műveiben”.69 Az ökumenikus mozgalom elindulásának századik évfordulóján és az Egységtitkárság megalakulása ötvenedik jubileumán az eredmények és a sikerek felmutatása mellett folytatni kell azt a bátor utat, melyet a mindenkori egyházfők irányításával a Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács is ajánl a II. Vatikáni Zsinat alapján: „Ez a Szent Zsinat örömmel tapasztalja, hogy napról napra több katolikus veszi ki részét az ökumenikus mozgalomból; ezt a mozgalmat azzal ajánlja minden püspöknek, hogy jó elgondolásokkal mozdítsák elő, és nagy bölcsességgel ők maguk irányítsák.”70 47 UR 4. 48 UR 4. 49 UR 4. 70 UR 4. 30 TEOLÓGIA 2010/1-2
