Teológia - Hittudományi Folyóirat 44. (2010)
2010 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Az Eucharisztia bemutatására vonatkozó hatályos latin liturgikus fegyelem
az egyes részek lényeges elemeinek kellően aprólékos leírására.85 Mivel azonban a Mis- sale Romanum (2002) nem tárgyalja külön egységben a szentmise bemutatása során felmerülő hibákat és hiányosságokat, amint az a Missale Romanum (1962)-ben szerepel, így azoknak az említésére és tilalmának rögzítésére a már említett IV. fejezet keretében kerül sor. Külön kiemelést érdemel — mint sajátos szerkezeti elem - a tridentin formában elmondott misében szereplő három zsoltárrészlet (vö. Zsolt. 42,1—5; 140,2-4; 25,6-12), valamint a záró áldását követő evangéliumi szakasz, amely a Jn 1,1-14 felolvasásával fejezi be a szentmise bemutatását. A De defectibus in celebratione Missarum occurentibus rendelkezései mind az áldozat anyaga tekintetében felmerülő hiányosságokra (vö. a kenyér és a bor tekintetében), a forma — azaz az átváltoztatás szavainak - tekintetében, mind a miséző személyére vonatkozóan — figyelemmel annak szándékára, lelki előkészületére, misézés közbeni cselekedeteire — rögzítik az érvényesség és a megengedettség kereteit.86 A misekánon - amely ebben az esetben egyedül a római kánont jelenti87 - pontos kifejtése jóval részletesebb, mint a Missale Romanum (2002)-ben olvasható egyes kánonokra vonatkozó általános rubrikák (rr. 219-236).88 A pap térdhajtását — a korábban elteijedt meghajlás helyett - a kenyér és a bor konszekrálását követően éppen az V. Piusz féle Missale tette egyetemesen kötelezővé a latin egyházban.89 A Missale Romanum (1962) megkülönböztet „elevatio maior-t” és „elevatio minor-t”. Míg az első a kenyér és a bor konszekráció utáni felemelését jelöli90, addig az utóbbi a szentmise kánon befejező, mindkét szín együttes felemelésére vonatkozik.91 Az áldoztatást követően, a purifikáció után a pap az oltárnál állva olvassa fel az áldozási antifónát.92 Ha ez az antifóna valamely zsoltárból származik, úgy a Szent Putus Kongregáció 1958. szeptember 3-i instrukciója alapján lehetőség van arra, hogy más, ugyanazon zsoltárból vett szakaszt olvasson (énekeljen) a pap.93 A pap misére való közvetlen előkészületét számos imádság segíti, melyek közül egyesek kötelező jelleggel a liturgikus ruhák felöltéséhez kapcsolódnak, mások választhatók a misekönyv Praeparatio ad Missam által felsorolt szövegei közül.94 A szentmise utáni hálaadáshoz szintén több választható szöveget sorol fel a Missale Romanum (1962). A misében szereplő füstölésre vonatkozó előírásokat egészíti ki a már említett három ábra Ordo incensandi Oblata és Ordo incensationis Altaris címmel. A felajánlás utáni füstölés — amely galliai eredetű, és a 10-11. században jelenik meg az Ordo Romanus- ban95 - kereszt és körkörös formában történik - utóbbi jobbról balra kezdve - az áldozati adományok fölött, a meghatározott imádság elmondásával összekapcsolva. Az Eucharisztia bemutatására vonatkozó hatályos latin liturgikus fegyelem Si SZUROMI SZABOLCS ANZELM 85 A Szentmise szerkezetének és egyes elemeinek magyarázatához vö. ElSENHOFER, L. - LECHNER, J., The Liturgy of the Roman Rite, Freiburg am Main 1961, 271-334. 86 Vö. Cappello, F.M., Tractatus canonico-moralis de sacramentis, I. Romae 1953, 223—225. 87 Radó, E., Enchridion Uturgicum, 1. 299-300, 383-384. 88 Missale Romanum (2002), 57—59. 89 Eisenhofer, L. - LECHNER, J., The Liturgy of the Roman Rite, 316. 90 Ritus servandus in celebratione Missae VIII. 5, 7: Missale Romanum (1962), lx. 91 Ritus servandus in celebratione Missae IX. 3: Missale Romanum (1962), bei. 92 Ritus servandus in celebratione Missae XI: Missale Romanum (1962), lxiii-lxiv. 95 S.C. Rituum, Instr. (3 sept. 1958): AAS (1958), 630-663, § 27c. 94 A pap misére való előkészüléséhez részletesen vö. O’Connell, J., The Celebration of Mass, 313—321. TEOLÓGIA 2010/3-4 253
